„A darab az egyik nemzetnek egy másik általi elnyomásáról szól, ami Walesben – ugyanúgy, mint Magyarországon – ellenállást váltott ki, valamint a szabadságról. A walesi bárdoknak egyetemes a mondanivalója. A kantáta alapjául szolgáló ballada, amelyet Wales­ben kevesen ismertek, nagyon meg­győző” – mondta a walesi zeneszerző az MTI-nek nyilatkozva azzal kapcsolatban, hogy mi indította a kantáta megírására. „Emellett Zollman Péter angol fordítása rendkívül muzikális és megihlető volt. A szöveg hagyta magát zenére átültetni. Szeretettel csináltam. Nem mondanám, hogy könnyedén, mert a zeneszerzés sohasem könnyű, de a munka élvezetes volt” – tette hozzá.
A zeneszerző bevallotta, hogy maga sem ismerte Arany János balladáját, amikor Irinyi László, a Concert Masters International kon­certszervező cég ügy­vezető igaz­gatója megkereste a felkéréssel, hogy komponáljon szimfonikus zeneművet rá. Jenkins úgy vélekedett, hogy a két kis ország, a hazája és Magyarország között sok a kö­zös vonás, mindkettő gazdag mondavilággal és zenei hagyományokkal rendelkezik. Mint mondta, a magyar nyelvet ugyan nem, de Bartókot minden nehézség nélkül megérti.
Karl Jenkins a világ egyik leggyakrabban játszott kortárs ze­ne­szerzője, s tervek szerint októ­berben ismét felkeresi Buda­pestet, ahol születésnapi koncertsorozata keretében A walesi bárdok magyar nyelvű változata mellett való­szí­nűleg műsorra kerül a Benedic­tus tétel a The Armed Man – Mass for Peace miséből.
A New York-i koncerten Jonathan Griffith vezényletével elhangzott még Jenkins Stabat Matere, valamint a Benedictus is. A walesi bárdok amerikai premierjének védnöke volt Károly walesi herceg, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Jim Parc Nest, Wales fődruidája. A magyar kultúra nap­jának előestéjén bemutatott pro­dukció magyar szereplője a 300 fős kórusban helyet kapó Duna­újvárosi Egyesült Vegyes Kar volt.