Nagy Zsoltot és Tudor Chiuariut azzal vádolta az ügyészség, hogy egy kormányhatározattal segítettek magántulajdonba átjátszani egy – a valós érték töredékére becsült – bukaresti ál­lami ingatlant, amelyet a Ro­mán Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba. Az ügyészség sze­rint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak.
A másodfokon eljáró öttagú bírói tanács a volt kormánytagok esetében súlyosbította az első fokon hozott ítéletet. 2012 novemberében a legfelsőbb bíróság háromtagú bírói tanácsa három és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Nagy Zsoltot, Chiuariut pedig felmentette. A posta első fokon hat évre ítélt volt vezérigazgatójának büntetését négy évre, a korábban öt évre ítélt fejlesztési igazgató büntetését pedig három és fél évre mérsékelte a másodfokon eljáró bíróság.
A politikától meggyanúsítása után visszavonult Nagy Zsolt a per során azzal védekezett, hogy a szóban forgó telek nem képezte az állam közvagyonát, s mivel a magáncég egyik részvényese is maga a posta volt, szerinte nem keletkez­hetett kár sem. A vitatott kormányhatározatot kez­deményező Nagy Zsolt és az annak legalitását láttamozó Tudor Chiuariu is azt hangsúlyozta, a határozat nem emelkedett volna jogerőre, ha azt nem fogadta volna el a kormány egésze, így sze­rintük az a tel­jes kabinet kö­zös fe­lelős­sége.
Nagy Zsol­tot december elején egy má­sik perben bűn­szövet­kezet­ben való rész­véte­lért ötéves le­töltendő bör­tönbüntetésre ítélték első fokon a stratégiai privatizációkkal kapcsolatos perben. A volt politikus csak akkor kerülheti el a börtönt, ha ebben az ügyben jogerősen felmentik a vádak alól.