Soha sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből – hangsúlyozta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Az eseményen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is, amelyben többek között az állt, hogy nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak. Ezért hirdette meg a kormány a zéró tolerancia politikáját.
Az államtitkár tragédiának nevezte, hogy magyarok lőttek magyarokra, ami nem fogható fel józan ésszel. A holokauszt emléknapja nemcsak a zsidóság ügye, hanem a teljes magyarság emléknapja is, mert a haláltáborok, ahová magyar honfitársaink százezrei kerültek, a magyar történelem részét képezik – állapította meg. A megemlékezésen Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülést is rendeztek.
Az antiszemitizmus szemben áll a keresztény értékekkel – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa intelmére Surján László, az Európai Parlament (EP) néppárti alelnöke a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából a brüsszeli Európa Kápolnában tartott tegnapi ökumenikus megemlékezésen. Hatmillió áldozat, de mit számítanak a számok, amikor már egy ember is végtelen érték. Az áldozatok számánál sokkal nagyobb a zsidóság vesztesége, hiszen a holokauszt óta eltűnt a hagyományosan sokgyermekes zsidó család – mondta beszédében Surján László. A világháborút átélt nemzedék az emberi jogok megerősítésétől, védelmétől várta, hogy a borzalmak ne ismétlődjenek meg. Az emberi jogok egyetemesek, azaz megkülönböztetés nélkül mindenkire vonatkoznak. Azoknak is velünk egyenlő jogai vannak, akiket nem kedvelünk: a diszkrimináció tilalmához szervesen kötődik a tolerancia. Egyetlen nép sem lehet összességében bűnös, azaz a kollektív büntetést semmi nem igazolja – hangsúlyozta a politikus.
A holokauszt magyar áldozatairól emlékeztek meg a Berlin térségében fekvő egykori sachsenhauseni koncentrációs táborban kialakított emlékhelyen. Czukor József berlini magyar nagykövet hangsúlyozta: a szembenézés rendkívül nehéz, hosszú és fájdalmas folyamat, amely mára eljutott odáig, hogy kimondjuk: a magyar állam volt az, amely polgárait ellenséggé nyilvánította, és segédkezet nyújtott tervszerű meggyilkolásukhoz. A felelősség azonban nem szűkíthető le az államra mint absztrakcióra, hiszen az állam emberekből áll, azt emberek működtetik. A megemlékezésen beszédet mondott Konrád György Kossuth-díjas író, szociológus. Kiemelte, hogy a második világháború kimenetelét tekintve Adolf Hitler vesztes volt, de a zsidók kiirtásáról szóló álmát illetően szinte győztesnek tekinthetjük.
A Berlin melletti Oranienburg Sachsenhausen nevű városrészben épített koncentrációs táborban becslések szerint tízezer magyar zsidót gyilkoltak meg.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ Közgyűlése. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. A táborkomplexumba deportáltak számát 1,3 millió főre becsülik, a Magyarországról idehurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret.
