Január elsejétől változtak a tejminőségi követelmények. Csak azt a tejet adhatják el a gazdák, melynek milliliterében nem több, mint 100 ezer csíra és 400 ezer szomatikus sejt található. A rendelkezés körül nagy még a homály, sok gazda nem ismeri az előírásokat. Az új minőségi követelmény számos termelőből pánikhangulatot váltott ki, attól félnek, nem tudják piacra vinni a megtermelt tejet. A követelmény valóban szigorú, de a fejési, állattartási higiéniai és állat-egészségügyi szabályok betartásával teljesíthető. Az más kérdés, hogy a kötelező laboratóriumi vizsgálatok többletköltséggel járnak.
Türelmi idő
Románia fejőstehén-állománya hozzávetőleg 1,15 millió fő, az évi tejtermelés 4,15 millió liter. Ezzel szemben csak 0,88 millió tonna tejet dolgoznak fel, és egymillió tonnánál valamivel több tej kerül közvetlenül a fogyasztókhoz. Az Országos Statisztikai Hivatal szerint a megtermelt tej 60 százalékát saját fogyasztásra használják fel a termelők. Ebből következik, hogy minden román állampolgárnak évi 300 liter tejet kellene elfogyasztania. Hol a többi tej? Talán a feketepiacon? – vetette fel a kérdést még tavaly év végén Dorin Cojocaru, a Tejipari Munkaadói Szövetség vezérigazgatója egy szakmai konferencián. Az adatok alapján jelentette ki: azok a tejtermelők és -feldolgozók, akik eurómilliókat fektettek be farmjaik fejlesztésébe, nem kérik, hogy 2014. január elseje utánra is kitolják a tej uniós minőségi szabályozásának bevezetését, a türelmi idő meghosszabbítását. Meglátása szerint az országban összesen 15 ezer tejtermelő nem tud eleget tenni a követelményeknek. Aki a halasztás mellett száll síkra, az vagy nem kellően tájékozott vagy rosszindulatú – vélekedett. A szakmai csoportosulás kérése teljesült, a halasztást nem hosszabbították meg.
Mi lesz a kisgazdaságokkal?
De mi történik azzal a 700 ezer kisgazdával, aki egy-két tehenes gazdaságot tart fenn, és nincs lehetősége fejlesztésre? Az Európai Bizottság Euromonitor adatai szerint ezek a kisgazdák teszik ki az ország 780 ezer tejtermelő farmjának 85 százalékát. Ezzel az aránnyal európai uniós viszonylatban Romániában a legkisebb a farmonkénti tehénlétszám – átlagosan legtöbb három fő. Ezzel szemben Bulgáriában az átlag öt fő, Dániában 141 tejelő tehén farmonként, Nagy-Britanniában 122, míg Ciprusban 111. Látható: az uniós követelmények, a nyugati versenytársak miatt a hazai 700 ezer kistehenészet veszélybe kerülhet, felszámolásukkal pedig az állomány drasztikus csökkenése is várható.
Az új tejminőségi elvárások bevezetésével az unió agrárgazdasági szakértői sötét jövőt jósolnak a hazai tejtermelőknek. A tejkvótarendszer 2015-re tervezett felszámolásával jelentősen változnak a piaci erőviszonyok. Az uniós államok 25 százalékában – főként az északi országokban – jelentősen emelkedik a tejtermelés, a tagállamok felében pedig erőteljes csökkenés várható. Romániában, Bulgáriában és a balti országokban lesz leginkább érezhető a tejtermelés csökkenése – állítják.
Kovászna megye szarvasmarha-állománya jelenleg 35 ezer főre tehető – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba megyei mezőgazdasági igazgató. Nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy rendszerváltáskor 120 ezer fő volt. Ezt követően drasztikus csökkenés állt be, ám az utóbbi években stagnálás tapasztalható – mondta el az igazgató. Arról nem tudott beszámolni, hogy a megye tehenészei közül hányan rendelkeznek háromfős, legalább az országos átlagnak megfelelő állománnyal.
Eleget tenni a követelményeknek
Romániának legutóbb 2011-ben engedélyezte az Európai Bizottság az uniós tejminőségi szabályozások bevezetésének halasztását. 2013 végéig a „nem uniós” tejet továbbra is lehetett forgalmazni a hazai piacon. 2014. január elsejével viszont csak az a tej adható el piacon, tejcsarnokban vagy feldolgozónál, melynek milliliterében legtöbb 100 ezer csíra és nem több, mint 400 ezer szomatikus sejt található. Az egészségügyi hatóságok próbálták felkészíteni a gazdákat a változásra. A Kovászna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság számos felvilágosító összejövetelt szervezett. Mint sokszor elhangzott, a tej elvárt, uniós minősége akár kézi fejés mellett is elérhető, ha betartják a szabályokat – és ez a kisgazdaságok szinte mindegyikét érinti. Csak néhány követelményt említünk, a teljesség igénye nélkül: az állat legyen egészséges, az istálló, fejőedények, használt eszközök tiszták, a fejő egyéni higiéniája is legyen rendben, fejés előtt kellőképpen fertőtlenítsük a tőgyet és tőgybimbókat, az első tejsugarakat külön edénybe fogjuk fel, ne kerüljenek a fejővederbe. Az egyik legfontosabb tényező: a kifejt tejet legtöbb két óra alatt hűtsük le négy Celsius-fokra. Ebben az időszakban a tejben lévő enzimek gátolják a csírák szaporodását, de ha nem történik meg a gyors lehűtés, rohamosan sokasodnak, rövid időn belül milliószámra lehetnek egy milliliter tejben.
Egyelőre tapogatóznak
Bakó Zoltán, az illyefalvi Meotis tejfeldolgozó tulajdonosa állítja: eddig nem érzik az új szabályok következményeit. Nem szaporodtak meg az ellenőrzések, de a tejminőséggel eddig sem voltak problémáik – mondta. Csutka Attila Gidófalván és környékén öt tejátvevő központot működtet. Elmondása szerint ők sem érzik, hogy január elseje után változtak volna a minőség-ellenőrzési szabályok. Már az utóbbi években havonta két alkalommal vittek próbát a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatósághoz. Steril üvegekben, hűtőtáskában szállították a mintákat, az eredmények mindig jók voltak. Ez annak is köszönhető, hogy a gyors tejlehűtés érdekében reggel és este is átveszik a kifejt tejet. Ügyfeleik nagy része él a lehetőséggel – számolt be az eddigi eljárásról. „Eddig nem érezzük, hogy új tejminőségi szabványok léptek volna érvénybe. Mindenki tapogatózik, de konkrétum semmi” – állítja a tejbegyűjtő.
Bár sokan nem érzik még az új szabályok bevezetésének következményeit, azok léteznek. Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos elmondta: a legnagyobb újdonság az, hogy mindenkinek, aki tejet értékesít – piacon, tejcsarnokban, feldolgozónál és függetlenül attól, hány tehénnel rendelkezik, eggyel vagy akár százzal –, kötelező ellenőriztetnie az eladott tej minőségét. Az összcsíraszámot havonta kétszer és két hónapon keresztül kell ellenőriztetni. A kéthavi próbák eredményeinek mértani középarányosa szerint dől el, hogy a tej megfelel-e az uniós normáknak. A szomatikus sejtek mennyiségének mérését havonta egyszer, három hónapon keresztül kell végezni, és ugyanúgy, a három hónapos átlag alapján dől el, eleget tesz-e a tej az uniós követelményeknek. A csíraszám-ellenőrzés alkalmanként 39 lejbe kerül, a szomatikus sejtek mennyiségének mérése 16 lej. Ha egy tehenészetben az átlageredmények nem jók, jelenteni kell az állategészségügynél. Ha jó is a többhavi átlageredmény, a próbák elemzését folyamatosan kell végezni, nincs türelmi időszak – mondta el a főállatorvos.
Aki eleget tesz a tej minőségi követelményeinek és a többi kikötésnek – farmját bejegyeztette, állatai fülszámozottak, szerződést kötött egy állatorvossal, biztosítani tudja a tej hűtésének és piacra szállításának követelményeit stb. –, minden egyéb megkötés nélkül árulhat tejet piacon is.
Létfontosságúak a kisfarmok
Csutka Attila egyéb kérdésre is kitért. A kisgazdaságok fenntarthatósága kapcsán jegyezte meg: Dálnokon, Zalánban élnek olyan nagyon fiatal, huszonéves gazdák, akik két-három tehenet vásároltak az utóbbi időben. Az eladott tejből fedezik saját, esetenként családjuk költségeit. Ha jól gazdálkodnak, évente még egy-egy borjat is eladhatnak. Három tehén után ezer lej körül alakul a havi tejpénz – mondta. És az ilyen példákkal lehet megcáfolni azokat a kijelentéseket, melyek szerint a két-három tehenes, az egy-öt hektáros kisgazdaságok nem életképesek, ezeket vagy fel kell számolni, vagy fejleszteni kell. Akik így gondolkodnak, valószínűleg nem ismerik a valós helyzetet. Az ilyen kisgazdák igenis, eltartják magukat, családjukat, de még városi rokonaiknak is tudnak juttatni egy kis terményt, tejet, húst.
