Változások a tej piacánKisgazdaságok a szigorítások sodrásában

2014. január 29., szerda, Riport

Január elsejétől változtak a tejminőségi követelmények. Csak azt a tejet adhatják el a gazdák, melynek milliliterében nem több, mint 100 ezer csíra és 400 ezer szomatikus sejt található. A rendelkezés körül nagy még a homály, sok gazda nem ismeri az előírásokat. Az új minőségi követel­mény számos termelőből pánikhangulatot váltott ki, attól félnek, nem tudják piacra vinni a megtermelt tejet. A követelmény valóban szigorú, de a fejési, állattartási higiéniai és állat-egészségügyi szabályok betartásával teljesíthető. Az más kérdés, hogy a kötelező laboratóriumi vizsgálatok több­letköltséggel járnak.
 

  • A gidófalvi csarnokban saját műszerrel is ellenőrzik a tejet
    A gidófalvi csarnokban saját műszerrel is ellenőrzik a tejet
  • Három fejős is megélhetést biztosíthat a családnak
    Három fejős is megélhetést biztosíthat a családnak
  • Kézi fejés mellett is biztosítható a tej minősége
    Kézi fejés mellett is biztosítható a tej minősége

Türelmi idő
Románia fejőstehén-állománya hozzávetőleg 1,15 millió fő, az évi tejtermelés 4,15 millió liter. Ezzel szemben csak 0,88 millió tonna tejet dolgoznak fel, és egymillió tonnánál valamivel több tej kerül közvetlenül a fogyasztókhoz. Az Országos Sta­tisztikai Hivatal szerint a megtermelt tej 60 százalékát saját fogyasztásra használják fel a termelők. Ebből következik, hogy minden román állampolgárnak évi 300 liter tejet kellene elfogyasztania. Hol a többi tej? Talán a feketepiacon? – vetette fel a kérdést még tavaly év végén Do­rin Cojocaru, a Tejipari Munka­adói Szövetség vezérigazgatója egy szakmai konferencián. Az adatok alapján jelentette ki: azok a tejtermelők és -feldolgozók, akik eurómilliókat fektettek be farm­jaik fejlesztésébe, nem kérik, hogy 2014. január elseje utánra is kitolják a tej uniós minőségi szabályozásának bevezetését, a türelmi idő meghosszabbítását. Meglátása szerint az országban összesen 15 ezer tejtermelő nem tud eleget tenni a követelményeknek. Aki a halasztás mellett száll síkra, az vagy nem kellően tájékozott vagy rossz­indulatú – vélekedett. A szakmai csoportosulás kérése teljesült, a halasztást nem hosszab­bították meg.


Mi lesz a kisgazdaságokkal?
De mi történik azzal a 700 ezer kisgazdával, aki egy-két tehenes gazdaságot tart fenn, és nincs lehetősége fejlesztésre? Az Európai Bizottság Euromonitor adatai szerint ezek a kisgazdák teszik ki az ország 780 ezer tejtermelő farmjának 85 százalékát. Ezzel az aránnyal európai uniós viszonylatban Romániában a legkisebb a farmonkénti tehénlétszám – átlagosan legtöbb három fő. Ezzel szemben Bul­gáriában az átlag öt fő, Dániában 141 tejelő tehén farmonként, Nagy-Britanniában 122, míg Ciprusban 111. Látható: az uniós követelmények, a nyugati ver­senytársak miatt a hazai 700 ezer kistehenészet veszélybe kerülhet, felszámolásukkal pedig az állomány drasztikus csökkenése is várható.
Az új tejminőségi elvárások bevezetésével az unió agrárgazdasági szakértői sötét jövőt jósolnak a hazai tejtermelőknek. A tejkvótarendszer 2015-re ter­ve­zett felszámolásával jelen­tősen változnak a piaci erő­viszonyok. Az uniós államok 25 százalékában – főként az északi országokban – jelentősen emel­kedik a tejtermelés, a tagállamok felében pedig erőteljes csökkenés várható. Romániában, Bulgáriában és a balti országokban lesz leginkább érezhető a tejtermelés csökkenése – állítják.
Kovászna megye szarvasmarha-állománya jelenleg 35 ezer főre tehető – mondta el ér­deklődésünkre Könczei Csaba megyei mezőgazdasági ­igazgató. Nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy rendszerváltáskor 120 ezer fő volt. Ezt követően drasztikus csökkenés állt be, ám az utóbbi években stagnálás tapasztalható – mondta el az igaz­gató. Arról nem tudott beszámolni, hogy a megye tehenészei közül hányan rendelkeznek háromfős, legalább az országos átlagnak megfelelő állománnyal.


Eleget tenni a követelményeknek
Romániának legutóbb 2011-ben engedélyezte az Európai Bizottság az uniós tejminőségi szabályozások bevezetésének halasztását. 2013 végéig a „nem uniós” tejet továbbra is lehetett forgalmazni a hazai piacon. 2014. január elsejével viszont csak az a tej adható el piacon, tejcsarnokban vagy feldolgo­zónál, melynek milliliterében legtöbb 100 ezer csíra és nem több, mint 400 ezer szomatikus sejt található. Az egészségügyi hatóságok próbálták felkészíteni a gazdákat a változásra. A Ko­vászna Megyei Állat-egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság számos felvilágosító összejövetelt szervezett. Mint sokszor elhangzott, a tej elvárt, uniós minősége akár kézi fejés mellett is elérhető, ha betartják a szabályokat – és ez a kisgazdaságok szinte mindegyikét érinti. Csak néhány követelményt említünk, a teljesség igénye nélkül: az állat legyen egészsé­ges, az istálló, fejőedények, hasz­nált eszközök tiszták, a fejő egyéni higiéniája is legyen rendben, fejés előtt kellőképpen fertőtlenítsük a tőgyet és tőgy­bimbókat, az első tejsugarakat külön edénybe fogjuk fel, ne kerüljenek a fejővederbe. Az egyik legfontosabb tényező: a kifejt tejet legtöbb két óra alatt hűtsük le négy Celsius-fokra. Ebben az időszak­ban a tejben lévő enzimek gátolják a csírák szaporodását, de ha nem történik meg a gyors lehűtés, rohamosan sokasodnak, rövid időn belül milliószámra lehetnek egy milliliter tejben.


Egyelőre tapogatóznak
Bakó Zoltán, az illyefalvi Meotis tejfeldolgozó tulajdonosa állítja: eddig nem érzik az új sza­bályok következményeit. Nem szaporodtak meg az ellenőrzések, de a tejminőséggel eddig sem voltak problémáik – mondta. Csutka Attila Gidófalván és környékén öt tejátvevő központot működtet. Elmondása szerint ők sem érzik, hogy január elseje után változtak volna a minőség-ellenőrzési szabályok. Már az utóbbi években havonta két alkalommal vittek próbát a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatósághoz. Steril üvegekben, hűtőtáskában szállították a mintákat, az eredmények mindig jók voltak. Ez annak is köszönhető, hogy a gyors tejle­hűtés érdekében reggel és este is átveszik a kifejt tejet. Ügyfeleik nagy része él a lehetőséggel – számolt be az eddigi eljárásról. „Eddig nem érezzük, hogy új tejminőségi szabványok léptek volna érvénybe. Mindenki tapogatózik, de konkrétum semmi” – állítja a tejbegyűjtő.
Bár sokan nem érzik még az új szabályok bevezetésének kö­vet­kezményeit, azok léteznek. Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos elmondta: a legnagyobb újdonság az, hogy mindenkinek, aki tejet értékesít – piacon, tejcsarnokban, feldolgozónál és függetlenül attól, hány tehénnel rendelkezik, eggyel vagy akár százzal –, kötelező el­lenőriztetnie az eladott tej mi­nőségét. Az összcsíraszámot havonta kétszer és két hónapon keresztül kell ellenőriztetni. A kéthavi próbák eredményeinek mértani középarányosa szerint dől el, hogy a tej megfelel-e az uniós normáknak. A szomatikus sejtek mennyiségének mérését havonta egyszer, három hónapon keresztül kell végezni, és ugyan­úgy, a három hónapos átlag alap­ján dől el, eleget tesz-e a tej az uniós követelményeknek. A csíraszám-ellenőrzés alkalman­ként 39 lejbe kerül, a szomatikus sejtek mennyiségének mérése 16 lej. Ha egy tehenészetben az átlageredmények nem jók, jelenteni kell az állategészségügynél. Ha jó is a többhavi átlagered­mény, a próbák elemzését fo­lyamatosan kell végezni, nincs türelmi időszak – mondta el a fő­állatorvos.
Aki eleget tesz a tej minőségi követelményeinek és a többi kikötésnek – farmját bejegyeztette, állatai fülszámozottak, szerződést kötött egy állatorvossal, biztosítani tudja a tej hűtésének és piac­ra szállításának követelményeit stb. –, minden egyéb megkötés nélkül árulhat tejet piacon is.


Létfontosságúak a kisfarmok
Csutka Attila egyéb kérdés­re is kitért. A kisgazdaságok fenntarthatósága kapcsán jegyezte meg: Dálnokon, Zalánban élnek olyan nagyon fiatal, hu­szonéves gazdák, akik két-három tehenet vásároltak az utóbbi időben. Az eladott tejből fedezik saját, esetenként családjuk költségeit. Ha jól gazdálkodnak, évente még egy-egy borjat is eladhatnak. Három tehén után ezer lej körül alakul a havi tejpénz – mondta. És az ilyen pél­dákkal lehet megcáfolni azokat a kijelentéseket, melyek szerint a két-három tehenes, az egy-öt hektáros kisgazdaságok nem életképesek, ezeket vagy fel kell számolni, vagy fejleszteni kell. Akik így gondolkodnak, való­színűleg nem ismerik a valós hely­zetet. Az ilyen kisgazdák igenis, eltartják magukat, családjukat, de még városi rokonaiknak is tudnak juttatni egy kis ter­ményt, tejet, húst.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2014-01-29: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

A nagy nap
Ezzel a címmel rendezik meg idén az esküvők és események kiállítását és vásárát. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Cyclamen Virágszalon rendezvényére széles szolgáltatási skálát bemutató, több mint harminc cég jelentkezett.
2014-01-29: Magazin - :

Százhúsz éves a New York kávéház

Bállal, irodalmi pályázattal, összművészeti estekkel és gasztronómiai konferenciával ünnepli megnyitásának 120. évfordulóját a Budapesti New York kávéház. A ma kávéháznak, étteremnek és ötcsillagos luxusszállodának is helyet adó New York-palota épületét 1894. október 23-án adták át, így ebben az évben a kulturális tér minden programját meghatározza a jubileumi év. Az évfordulóhoz kötődik egyebek mellett a hagyományos irodalmi pályázat témája, a New York Művész Páholy kéthetente megrendezett irodalmi előadásai, de a gasztronómiában és a vendéglátásban is szerepet kap a születésnap.