JegyzetSzex, mocsok, Balkán...

2008. február 5., kedd, Közélet
Távolról jövő ismerőst kellett fogadnom, így hosszú kihagyás után megfordultam a sepsiszentgyörgyi vasútállomáson. Leírhatatlan, milyen kép tárult elém!

Nem elég, hogy maga az épület és belső kiképzése rondábbnál is rondább, még azt sem tartják tisztán, rendben. Egyszerűen nem tudom, mikor meszelhettek utoljára, olyannyira mocskosak a falak, mintha gőzmozdonyok járkálnának közöttük. A műmárvány padló sem különb. A falon két reklámpannó, azok is ízléstelenül, összevissza illesztgetett ragasztószalaggal rögzítve. Igen, turisztikai reklámokról van szó. De nehogy azt gondolja valaki, hogy a sepsiszentgyörgyi vasútállomáson valamelyik sepsiszentgyörgyi látványosságra hívják fel a figyelmet, netán valamelyik háromszéki objektumot reklámozzák, nem, hanem a szomszédos Brassó megye látványosságait! Aztán a váróteremként is szolgáló csarnokban akad hat darab ülőhely. Kint, a peronon viszont harminckettő lenne, ha nem volnának köztük összetört székek is. Nem tudom, ki üldögél kint mínusz tíz-húsz fokban, de akadna, aki bent helyet foglalna. S ezek a négyszékes padok költöztethetőek. De hát minek! Aztán a terem sarkában ott áll a Rodipet újságárusító bódéja. Nézzük csak meg, mi a felhozatal! Azon van, mit látni! A bódé bejárat felőli oldalát kitapétázták szexlapokkal. Ugyanaz a téma, bögyös nők illegetik magukat, csupán a címek különböznek. Vajon mi lehet a másik szabad oldalon? Keresztrejtvények, gyereklapok, gasztronómiai magazinok, de várjunk csak!, egytől egyig románul. Tényleg, mind románul? Jaj, elnézést, megpillantottam egy (!) magyar folyóiratot is. Szóval, amit lehetett, megnéztem, és még mindig nem jött meg a vonat, pedig már tíz perce kellett volna érkeznie. A hangosbemondó nem jelent semmit, hát megkérdem a jegypénztárost, mi a helyzet. A vonat nem késik, mondja a hölgy az állam hivatalos nyelvén, s mintha csodálkozna azon, hogy merek ilyesmit kérdezni. Hogyhogy nem, hiszen már késésben van, méltatlankodom én. Áh, ez a szokásos öt perc, ez semmi... Aztán megszólal a hangosbemondó is — románul: a második vágányra érkezik a vonat. S még elnézést sem kér a késésért. Kivonulunk a peronra. Végül újabb öt perc után begördül a szerelvény. Nem Európába, sajnos, a Balkánra...

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2008-02-05: Közélet - Albert Levente:

Svájci vendégdiákok

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium vendégeként hétfőtől szombatig Háromszéken tartózkodik a wohleni (Svájc) Kantonsschule százfőnyi diák- és tanárküldöttsége. Ma és csütörtökön a mikeses kórussal közös koncerten mutatkoznak be. A két iskola közötti cserekapcsolat következő programja Svájcban zajlik március elején, amikor a wohleniek fogadják a szentgyörgyi diákokat. (fekete)
2008-02-05: Közélet - Bogdán László:

Az ördögűzők (Magasles)

Ha valaki azt mondja nekem — nem vagyok különösebben hiszékeny, amellett több regényemben is foglalkoztam az ördöggel, noha ebben az esetben határozottan Jókai Mór álláspontján állok, aki egy kései regénye címében is egyértelműen kimondja: ,,nincsen ördög!" —, hogy 2005-ben, a huszonegyedik század hajnalán Romániában, egy moldvai kolostorban, valahol az Isten háta mögött keresztre feszítenek egy apácát, hogy kiűzzék belőle az ördögöt, egyszerűen elnevetem magam: no nem, olyan mélyre, hogy a fülünkön érzékeljük a talaj menti fagyot, még az eredeti demokrácia korában sem süllyedhetünk, mindennek van határa…