Egyeztet Moszkva és Brüsszel
Szakértői szinten kétoldalú egyeztetések kezdődnek az Európai Unió és Oroszország között a Keleti Partnerségben részt vevő kelet-európai országok uniós társulásának gazdasági hatásairól – ebben állapodott meg a tegnapi két és fél órás EU–orosz csúcstalálkozón Herman Van Rompuy, az Európa Tanács, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke.
Az orosz államfő kijelentette: Oroszország akkor sem vizsgálja felül az Ukrajnával kötött hitelmegállapodást és az energia árában adott kedvezményt, ha a mostani ellenzék kerülne hatalomra. Mind Van Rompuy, mind Barroso igyekezett hangsúlyozni, hogy a Keleti Partnerség országainak esetleges uniós társulása minden szomszédos országnak, így Oroszországnak is csak hasznára válhat. Van Rompuy azt is kiemelte, hogy a Moldovával és Grúziával parafált társulási és szabadkereskedelmi megállapodás összeegyeztethető a két országnak Moszkvával fennálló kereskedelmi megállapodásaival. Barroso egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó gazdasági övezetről beszélt, amely most álomnak tűnhet. A kontinens integrációja nem lehetséges egyik napról a másikra – szögezte le Barroso. Szerinte ennek a folyamatnak egyik kulcseleme a Keleti Partnerség, amely nem valaki ellen irányul, hanem valami érdekében jött létre: azért, hogy az abban részt vevő országokban növekedjen a jólét, emelkedjen az életszínvonal. Nem az a cél, hogy ártsunk Oroszországnak – jelentette ki a bizottság elnöke.
Feloszlatják a szerb parlamentet
Tomislav Nikolić szerb elnök tegnap kijelentette, hogy minden valószínűség szerint ma kiírja az előrehozott parlamenti választásokat. Nikolić azt követően nyilatkozott, hogy Ivica Dacić miniszterelnök és Aleksandar Vucić kormányfőhelyettes személyesen adta át neki a kormány indítványát, amely a parlament feloszlatására és az előrehozott parlamenti választások kiírására vonatkozott. A parlament feloszlatását, új választások kiírását, valamint a nép akaratával összhangban álló új kormány megválasztását javasoljuk – olvasható az indítványban. Szinte mindegyik frakció azt szeretné, hogy a parlamenti választásokat minél hamarabb megrendezzék.
A Vajdaságban nem lesz tartományi választás
Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke szerint továbbra sincsenek meg az előrehozott tartományi parlamenti választások feltételei, ezért ő nem írja ki a vajdasági voksolást. Hozzátette, hogy ezt a döntést meg lehet változtatni, ha megváltoznak a feltételek, de ennek a lehetőségét most nem tartja realisztikusnak. Nikola Selaković igazságügyi miniszter, a legnagyobb kormánypárt, a Szerb Haladó Párt alelnöke tegnap reggel közölte, hogy pártja kezdeményezte a tartományi választások kiírását a parlamenti választásokkal egy időben, ennek fő okaként pedig a vajdasági kormány legitimitásának elveszítését nevezte meg. Szerinte a Vajdaságban élők már megvonták a bizalmat a tartományi kormánytól. A Szerb Haladó Párt azt szeretné, ha az országos és a belgrádi voksolással egyidejűleg tartanának tartományi parlamenti választásokat a Vajdaságban, ott ugyanis az SNS ellenzékben van.
