Visszakerülhetnek az eredeti tulajdonoshoz vagy az örökösökhöz a rabolt műkincsek abból a képgyűjteményből, amely a náci rezsimnek dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt hagyatékából került elő Münchenben. A gyűjteményben feltehetően a nemzetiszocialista diktatúra idején zsidóktól rabolt alkotások is találhatóak.
A műkereskedő fia hajlandó a műkincsek visszaszolgáltatására irányuló követelések vizsgálatára és méltányos, igazságos megállapodások kidolgozására – közölte Cornelius Gurlitt jogi képviselője. Ez fordulat az úgynevezett Gurlitt-gyűjtemény ügyében, hiszen 2013 végén Cornelius Gurlitt még úgy nyilatkozott, hogy önszántából a gyűjtemény egyetlen darabját sem adja ki a kezéből. Hildebrand Gurlitt 81 éves fiának müncheni lakásában 1280 képet találtak 2012 februárjában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A hatóságok csak tavaly novemberben tájékoztatták a nyilvánosságot a műkincsfogásról, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz. A lefoglalt gyűjteményt szakértői bizottság vizsgálja. Az eddig feltárt adatok szerint összesen 458 műtárgyról feltételezhető, hogy a nemzetiszocialista diktatúra idején nácik elrabolták jogos tulajdonosától. Ezeknek az alkotásoknak a származását a nyilvánosság bevonásával próbálják tisztázni, ezért a festmények, grafikák, rajzok fő adatait és fényképét közzétették az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának portálján.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyűjtött, úgynevezett elfajzott műveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például négyezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt festmény Pablo Picassótól és Marc Chagalltól.
