Traian Băsescu elismerte: hibát követett el, amikor 2010-ben kihirdette az új büntetőeljárási törvénykönyvet, és nem értette meg, mi az „igazi” értelme a lehallgatásokat szabályozó 140-es cikkelynek. Băsescu ezzel a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által nehezményezett újításra utalt, amely csak a bűnvádi eljárás megkezdése, vagyis a gyanúsítottak be­idézése után engedélyezi a lehallgatásokat.
Az államfő kifejtette: a rendelkezés eszköztelenül hagyja az államot olyan bűncselekmények felderí­tésében, mint a hatalom-mal való visszaélés, befo­lyás­sal való üzérkedés, adó­csalás, emberkereskedelem és kábítószer-csempészés. A DNA és a Szervezett Bű­nözés és Terrorizmus El­leni Igazgatóság ugyanis a legtöbb esetben lehallgatási jegyzőkönyvekre támaszkodik a bizonyítási eljárás során.
Băsescu szerint az ő tévedése nem menti fel Pontát a felelősség alól, akinek még módjában áll kijavítani a hibát: a miniszterelnökhöz intézett tegnapi levelében sürgősségi kormányrendelet kibocsátására szólította fel Pontát, a kormányfő válaszában arra hivatkozott, hogy az új törvénykönyveket még a Boc-kormány dolgozta ki, bevezetésüket több ízben elhalasztották. Elfogad­ha­tat-lannak minősítette, hogy „egyesek most ébrednek rá”: a törvénykönyvek mégsem jók, néhány nappal hatályba lépésük előtt. A miniszterelnök kifejezte aggályait, hogy alkotmányos-e a törvénykönyveket sürgősségi kormányrendelettel módosítani.
A DNA tegnap közle­ményben hívta fel a kormány figyelmét, hogy a korrupciós esetek felderítésének hatékonyságát veszélyeztetik a február elsején hatályba lépő új törvény­könyvek. A DNA rámuta­tott: az új Btk. a jelenleginél enyhébb büntetési tételeket állapít meg egy sor korrupciós bűncselek­mény­nél, ami azt eredményezi, hogy az elévülési határidő is lecsökken. A vádhatóság szerint emiatt kérdésessé válik, hogy sikerül-e eljutni a jogerős ítéletig a korrupciós ügyekben az elévülési határidő előtt. A vádhatóság mellett a legfelső bíróság elnöke is a két jogszabály sürgős módosítását szorgalmazta.