Robert Capa békeidőben készült, részben soha nem látott színes felvételei láthatók május elejéig a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ kiállításán.
A magyar származású fotóriporter a háborúkban készült fekete-fehér képei révén vált világhírűvé, színes fotói az alpesi sízésről, a biarritzi és a deauville-i strandolásról vagy épp korának olyan jeles alakjairól, mint Pablo Picasso, Ava Gardner és Ingrid Bergman, szintén kiemelkedő, bár jóval kevésbé ismert területét jelentik munkásságának. A Capa in Color című tárlat az első, amely a fotóriporter színes képeit vonultatja fel.
Robert Capa 1938-ban, a második japán–kínai háborúból tudósítva kísérletezett először színes felvételekkel. A fotóriporterek akkoriban megvetették a színes képeket, amelyek ítéletük szerint híján voltak a fekete-fehér fotók riportszerű, éles stílusának. Ráadásul sok gonddal jártak: két hétbe telt, mire megjelenhettek nyomtatásban, ami nem fért össze a hírek sürgető közlésével.
Legközelebb 1941-ben a Saturday Evening Post lapnak készített színes képeket, amikor egy norvég hajón átkelt az Atlanti-óceánon. Szintén abban az évben fotózta Idahóban Ernest Hemingwayt fiával, Gregoryval. Két évvel később pedig Észak-Afrikából Szicíliába hajózva fényképezett színesben. A felvételeket a Collier’s közölte azon a nyáron. Capa megszerette a színes fotókat, a világháború után egyre több ilyen képet készített, többek közt azért, mert a Kodachrome-ról a kevésbé macerás Eckachrome filmre váltott. 1948-ban Dél-Franciaországba utazott, hogy Picasso kerámiáit fényképezze, a művész azonban meggondolta magát, és nem engedte lefotózni alkotásait. Bepillantást engedett viszont családjának hétköznapi életébe. Ugyanabban az évben a Szovjetunióban járt John Steinbeck íróval. Hazalátogatott Budapestre is, erről az útjáról szintén láthatók képek a tárlaton. 1951-ből valók a Biarritz strandján megörökített nyári pillanatok bikinis nőkkel. Párizsi életképek – a lóversenypályáról vagy épp a legújabb Dior-modelleket viselő nőkről – szintén akadnak a színes képek között. Járt a Mezítlábas grófnő forgatásán, ahol Ava Gardnert és Humphrey Bogartot fényképezte, de megörökítette Ingrid Bergmant Roberto Rossellinivel és Luchino Viscontit Anna Magnanival.
A fotóriporter ezeket a témákat is ugyanazzal a kíváncsisággal, de egyfajta újonnan lelt derűvel közelítette meg, mint háborús képeit. Szerette ezeket a munkákat, élvezte a sok utazást. Más kérdés, hogy hat-hét év múltán, amikor 40 éves lett, átgondolta, merre is tart – mondta a tárlat kurátora, Cynthia Young. – 1953-ban ezért úgy döntött, hogy visszatér régi munkájához. Indokínába ment tudósítani a háborúról, amelyről szintén készített színes felvételeket. 1954. május 25-én aknára lépett, és meghalt.
