Gyalázatosnak tartja a szerbiai alkotmánybíróság vajdasági statútumra vonatkozó döntését Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, de – mint mondta – a határozatot tényként kell kezelni, nem lehet felülírni, „az alkotmánybírósági döntés ellen nincs apelláta, azt be kell tartani”. Mint ismert, a szerb alkotmánybíróság döntése szerint a Vajdaság statútumának kétharmada nem egyeztethető össze Szerbia alaptörvényével, ezért át kell dolgozni, vagy újra kell írni. Minderre hat hónapot adott a testület.
Módosítani kell az alkotmányt is
Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt és a vajdasági képviselőház elnöke a szabadkai Pannon RTV pénteki Szubjektív című interjúműsorában elemezte a taláros testület december 5-i döntését, amely a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum kétharmadát az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek minősítette. Kifejtette: picit talán most már napirendre tértek a döntés felett, de azt továbbra is gyalázatosnak tartja. Szerinte az alkotmánybíróság határozata Szerbiát egy 19. századbeli, központosított államhoz teszi hasonlóvá. „Olyan államfelfogás tapasztalható, és olyan elemei vannak ennek a döntésnek, amiket mi nem tudunk elfogadni, de tényként kell azokat kezelni” – magyarázta. Mint mondta, megkezdődött a statútum módosítása, és a munkacsoport – amelynek tagjait a vajdasági parlament frakciói delegálták – egyhangúlag döntött a módosítás módjáról, tempójáról és technikájáról. Hozzátette azonban, hogy biztos abban: nem lesz mindenben teljes fokú egyetértés. „Azt kértem a bizottság elnökétől, hogy ott, ahol eltérő álláspontok vannak, ott az alternatívák kerüljenek papirosra” – taglalta, hozzáfűzve, hogy ezekben az esetekben politikai egyeztetésen keresztül simítják el a különbségeket. Az északi tartomány alapdokumentumának tervezetét március 10-ig kell elkészíteni, ami Pásztor szerint tartható határidő.
A tartományi képviselőház elnöke a témában csütörtökön Újvidéken is beszélt a Statútum-összehangolást vagy alkotmánymódosítást? elnevezésű fórumon. Ott azt mondta, hogy a találkozó címében megfogalmazott kérdésre nem a vagy-vagy, hanem az is-is politikája adhat csupán megfelelő választ. Szerinte a jogrendszer fennmaradása céljából most mindenképpen össze kell hangolni a statútumot az ország alaptörvényével, az előrehozott választásokat követő négy évben viszont mindenképpen módosítani kell Szerbia alaptörvényét is. Ebben az új alkotmányban pedig új alapokra kell helyezni Vajdaság státusát, szerepét és hatásköreit.
A halasztás károsabb
Nem befolyásolja Vajdaság életét a statútum módosítása, inkább az lenne rá hatással, ha még évekig elhúzódna a vita, és a rendezetlenség miatt sérülne a tartományi intézményrendszer hatékonysága – vélekedett Vékás János, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Szerinte a Vajdaság olyan régió, amelynek létrejöttében és eddigi fennmaradásában külső hatalmi tényezők játszották a döntő szerepet. Egyrészt „trianoni képződmény”, másrészt a Tito vezette Jugoszláviában azért maradhatott meg, mert a föderáción belüli hatalmi egyensúly eszköze volt. Most e külső hatalmi tényezők megváltoztak, és ehhez igazodik a jogi szabályozás. Vékás János szerint a statútum alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezései érvényesítéséhez eddig sem voltak meg a feltételek, a tartománynak nem volt saját jövedelme és törvényalkotó jogosítványa, tehát a szerb nemzet egységét féltőknek nem lehetett okuk panaszra. Sőt, „a tartományi autonómia körüli hercehurca jó volt a magyar önkormányzatiság igényének háttérbe szorítására is” – mutatott rá. Megítélése szerint elsősorban azoknak a tartományi vezetőknek lehetett volna okuk a kifogásra, akiket névleges hatáskörrel és felelősséggel ruháztak fel, miközben a feladataik ellátásában Belgrádra voltak utalva. Úgy lehetne orvosolni a helyzetet, ha Szerbia egészében megindulnának a modernizációs folyamatok, és a regionalizáció nem hatalmi harc eszközeként jutna érvényre. A kutató hangsúlyozta: lényegében nincs különbség a parlamenti mandátumra esélyes szerb pártok között abban, hogy a Vajdaság statútumát kell Szerbia alkotmányához igazítani, és nem fordítva.
