Mikóújfalu jobbra számít

2014. február 4., kedd, Faluvilág

Takaréklángon működő égőhöz hasonlította a tovatűnt 2013-as esztendőt Nyáguly Vilmos polgármester, és elmondta: az önkormányzatok beruházásain nem nagyon látszott meg, hogy a kényelmes többséggel működő kormány legalább az elvárások szintjén segítette volna őket.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Az újfalusi eredményeket igazából és valós módon csak akkor lehetne mérlegelni, ha összehasonlítanánk az azelőtti évek beruházásaival, amikor egy híján sikerült mind-mind megújítani a település tulajdonában lévő középületeket, ANL-s tömbházat építtetni, befejezni az ivóvízvezetéket és a szennyvízcsatornát, eljutni az infrastruktúra kiteljesítésének végső szakaszába.
A községvezetés ter­vezetet készíttetett tavaly az utolsó felújításra szoruló középü­let, a községi családorvosi rendelő korsze­rűsítésére. Ebben kapna helyet továbbra is az orvosi, fogorvosi ren­delő és a gyógyszertár. Mint megtudtuk, ezt a halaszthatatlan mun­ká­latot az idei forgóalapból, önerőből akarják kivitelezni, bevezetik a gázfűtést, otthonosabbá teszik a rendelőt a páciensek számára. A tavalyi évben Mikóúj­falu vízhiánnyal küszködött, ugyanis itt egy régi, időközben felújított és bővített ivóvízhálózat működik, amit természetes forrásokból táplálnak. A vízhiányt egyrészt a szárazság, másrészt pedig a helyi figyelmeztető rendeletet semmibe vevő személyek okozták, akik a szűkös ivóvizet is öntözésre használták, arra kényszerítve a hivatalt, hogy  megbírságolja a pazarlókat. Nagy erőfeszítésébe került a községvezetésnek, személyesen Deák Zsolt alpolgármesternek, hogy éjt nappá téve megküzdjön az aszállyal, és újabb vízforrásokat köttessen a rendszerre. Tetemes összeget kellett befektetni annak érdekében, hogy az ellátás zökkenőmentes legyen. Újfalu havasi övezetből kapja az ivóvizet, ez a mai körülmények között valóságos kincs, mellyel nem szabad visszaélni – hangsúlyozta Nyáguly Vilmos.
– Erre az évre felkészültünk tervekkel, a szennyvízcsatornát és a víztisztító berendezést befejezzük és üzembe is helyezzük. Rendelkezünk a szükséges pénzalapokkal. Sze­retném megnyugtatni a Nagypatak bal partján lakó családokat, hogy ezen a szakaszon – kezdve a Kerekes árkától – megépül a szennyvízhálózat szárnyszakasza, amely objektív okok miatt kimaradt az eredeti tervből, a patak hídjánál pedig elkészül a szennyvizet átemelő szivattyúállomás.
Ez évre marad a helybeli ivóvízhálózat rehabilitációja. S mert megviselték az évtizedek a vezetékrendszert, teljes hosszúságában ki kell cserélni. A Bükszád felé tartó út jobboldalán például nem volt vezeték, ezt itt is le kell fektetni, minden kapu előtt akna lesz, s benne vízóra. Erre a munkálatra elkészült már a megvalósíthatósági terv. Arra a kérdésre, hogy miből fogják kivitelezni, azt válaszol­ták, hogy pá­lyáznak az Alutus Egyesületnél vagy pedig Gyulafehér­váron oly módon, hogy beépítik a vízháló­zatra készített tervet a mellékutcákra szóló hasonló jelle­gű rehabilitációs tervezetbe. A beruházás értéke mintegy kétmillió euró. Remélik, hogy ebben az esztendőben új kiírások jelennek meg, és nem kell újra takaréklángon élnie az önkormányzatnak.
A pénzhiányos időben sem kell azonban elkeseredni, mert ki lehet használni a helyi tartalékokat – mondták. Újfaluban ugyanis adódott arra lehetőség, humán erőforrás is, hogy megalakítsanak egy helyi lokálpatrióta egyesületet, amely a kisebb tervek, elképzelések kivitelezésének mozgatója lesz. Nem ellenzi a törvény, hogy a civil szervezetek közösen te­remthessenek valós értékeket és végezhessenek munkálatokat az önkormányzatokkal. Ennek érdekében a közjegyzőnél már hitelesítették az alakuló okiratot és alapsza­bályzatot, ám miként azt Terza Réka Erika, az egyesület elnöke elmondta, közbejött anyagi gondok miatt sajnos megkésett a törvény­széki bejegyzés, de behozzák a késést. Terveik között szerepel a környék borvízforrásainak további rendezése, a soros kulturális rendezvények támogatása, távlatilag pedig a sportklub épületének rehabilitációja. Kilátás van arra, hogy a községben is megalakul a vöröskereszt szervezet, s remélik, hogy azzal majd gyümölcsöző módon ötvöződik a lokálpatrióta egyesület zsákutcának semmiképpen sem tekinthető tevékenysége – hangzott el a faluházán. S mert ötévenként tartanak bérmálást – általában májusban – , ebben az eszten­dőben mintegy hatvan mikóújfalusi és zalánpataki fiatal részesül ennek szent jegyében – tudtuk meg Simó Gábor plébánostól, de már emlegetik a helybeliek is, mert a templombúcsú mellett a bérmálás a hitközösség egyik kiemel­kedő ünnepe. Ünnepi pillanatokra terelődvén a szó, megtudtuk, hogy ebben az évben is megtartják a testvértelepü­lések közötti találkozókat. Miként azt a polgármester elmondta, az idén Mikófalvára is elviszik szokásos ajándé­kukat, a nemzet kopjafáját.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 516
szavazógép
2014-02-04: Közélet - :

Fizetett hirdetés

Veszélybe kerülő értékeink: a Rétyi Nyír természetvédelmi terület  A 2001/215 számú közigazgatási törvény 2. szakasza értelmében a megyei tanács felel a megye vagyonának kezeléséért, a helyi tanácsok véleményezése alapján megállapítja a megye területszervezési és -rendezési terveit, és felel a megye területén található történelmi és építészeti műemlékekért, parkokért, közkertekért és természeti rezervátumokért.
Civil Felelősség Társadalmi Csoport, 2014
2014-02-04: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Miért szórvány Erősd

Nincsen még egy olyan ősrégi történelmi múlttal rendelkező települése Kovászna megye déli részének, mint a székföldi Erősd, és mégis – a népességi mutatók, a magyar egyházi élet helyzetének alakulása révén – gyakran emlegetik szórvány-településként. Erre kerestük a magyarázatot a Strázsa és a Barabás-tető alatti kis faluban.