1608 novembere, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyomá­nyok tiszteletére nevelték. Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fia­tal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Ma­gyarország a 17. század elején a po-litikai intrikák és állandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el or­szág-részek sorsát. A végvárakban, az ost­romlott falak mögött jele­nésekről, családi átkokról, mérge­zésekről és testvérszerelemről suttognak. Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alak­ját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.
A Libri könyvkiadó által ka­rácsony előtt megjelentetett regény egy erdélyi történelmi asszo­nyokról szóló trilógia első kötete. Ugron Zsolna elmondta, az erdélyi asszonysorsok ragadták meg, és mivel a történelmi forrásokból keveset lehetett megtudni Báthory Annáról, az írói fantáziának is jutott szerep a mű­vében. A kor szellemét, annak nyelvezetét azonban levéltári forrásokból ismerte meg.
Lévai Anikó megállapítása szerint a szerző tudományos alapossággal beszél a kor tár­sadalmi, gazdasági viszo­nyai­ról. Töb­bek között arról, hogy milyen kevés volt az átjárha­tóság a 17. századi Erdélyben a társadalmi rétegek között. Lé­vai Anikó rámutatott, az asszo­nyokra akkor is, most is fontos szerep hárult.