„A Modern Art Orchestrát ajánlották nekem, és eljöttem Budapestre meghallgatni őket. Ez a találkozás pozitív élményeket hozott számomra, nagyon meg voltam elégedve a zenekarral. A turnéra felkészítő vasárnapi budapesti próba is remekül sikerült, hiszen sokkal hamarabb befejeztük, az együttes annyira jól teljesített. Bizakodó vagyok a közös turné sikerét illetően” – mondta Ennio Morricone. Választását a magyarokkal szerzett eddigi jó tapasztalatai is befolyásolhatták, hiszen korábban többször turnézott a világban a Győri Fil­harmonikus Zenekarral, és zenét írt Koltai Lajos Sorstalanság című filmjéhez.
A 85 éves Ennio Morricone filmzeneszerzői karrierje kezdetének 50. évfordulóján turnézik, Európában a hírek szerint utoljára. A koncertsorozat kedden a párizsi Bercy csarnokban kezdődött, a további februári állomások között szerepel Prága, Berlin, Zürich, Budapest – a Papp László Sportarénában február 15-én – és Bécs, áprilisban pedig Pozsony, München, Lu­xemburg, Brüsszel, Amszterdam, végül Köln. A koncerteken elhangzanak részletek A Jó, a Rossz és a Csúf, a Volt egyszer egy vadnyugat, a Volt egyszer egy Amerika..., a Cinema Paradiso és más világhírű filmek zenéjéből.
Morricone fél évszázad alatt több mint négyszáz filmhez írt zenét, emellett több mint száz más zeneművet is komponált. Dol­gozott európai és hollywoodi rendezőkkel, szerzett zenét westernhez, drá­mához, vígjátékhoz, kalandfilmhez, krimihez, élet­rajzi művekhez. Hihetetlen munkatempó jellemezte: 1968-ban, a Sergio Leone által rendezett Volt egyszer egy vadnyugat bemutatása évében még másik huszonöt filmet mutattak be Morricone zenéjével. „A szám helytálló, de nem arról volt szó, hogy abban az évben ennyi filmzenét írtam, egyszerűen úgy alakult, hogy a már korábban befejezett zenéimmel ennyi filmet mutattak be éppen abban az évben. Emlékeim szerint a legtermékenyebb időszakomban sem írtam évi tíz-tizenkettőnél több filmzenét” –­ ­magyarázta.
Az olasz mestert ötször jelölték filmzenéiért Oscar-díjra (Mennyei napok – 1979, rendező: Terrence Malick; A misszió – 1986, Roland Joffé; Aki legyőzte Al Capo­nét – 1987, Brian De Palma; Bugsy – 1991, Barry Levinson; Maléna – 2000, Giuseppe Tornatore, operatőr: Koltai Lajos), ezek egyikét sem nyerte el, 2007-ben ugyanakkor életművéért megkapta az Amerikai Filmakadémia elismerését.
Arra a kérdésre, hogy mi ér többet: egy szakmai életpálya elismerése vagy egy konkrét filmzene díjazása, Morricone így válaszolt:  „Annak a kiválasztása, hogy ki kapja meg az adott évben az Oscart, sok mindentől függ, összetett kérdés. Amikor A misszió zenéjével valóban nagyon közel álltam a díjhoz, de mégsem én kaptam meg, egy kisebbfajta lázadás tört ki a Los Angeles-i gálán. Az a zene ugyanis, amelyik megnyerte a díjat, nem volt teljes egészében eredeti kompozíció, sok feldolgozást tartalmazott, ezért valójában nem is felelt meg a versenykiírásnak” – fejtette ki a zeneszerző, a Jazz Párizsban című film zenéjéért 1986-ban Oscart kapott Herbie Hancockról beszélve.
Az MTI megkérdezte a komponistát, mérhető-e, mit tud hozzáadni egy zene a film sikeréhez. Morricone esetében számos olyan zenei momentum említhető, amely megsokszorozta egy-egy film hatását, gondoljunk csak például a harmonikás betétre a Volt egyszer egy vadnyugatból. „Filmnek és zenéjének összhangban kell lennie egymással, de azt gondolom, hogy egy filmzene nem tud megváltani egy mozit, egy közepes minőségű alkotást önmagában egy jó muzsika sem tud megmenteni” – mondta Ennio Morricone az MTI-nek. A zeneszerző ma is komponál, idén mutatják be Giuseppe Tornatore legújabb filmjét, a Leningrádot, amelynek zenéjét szintén Morricone szerezte.
A filmzenéit mostani európai turnéján vezényletével eljátszó Modern Art Orchest­ra 2005 októberében alakult Fekete-Kovács Kornél zenekarvezető kezdeményezésére a magyar dzsessz és klasszikus zenei élet tehetséges, fiatal muzsikusaiból, akik közül az elmúlt években többen zeneszerzőként is elismerést vívtak ki maguknak.