A dél-ukrajnai krími köztársaság parlamentje az orosz többségű terület autonómiája védelmében változtatásokat kezdeményez alkotmányában, továbbá Oroszországhoz készül fordulni segítségért és védelemért.
Erről a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének elnöksége hozott döntést tegnapi ülésén. Az Ukrajnában kialakult válságos helyzet megvitatása közben Volodimir Klicsnyikov, a központi kormányt alkotó Régiók Pártjának képviselője kezdeményezte, hogy módosítsák az autonóm terület alkotmányának több pontját, nagyobb függetlenséget biztosítva ezáltal a kijevi központi hatalomtól. Kijelentette, hogy a jelenlegi politikai válság közepette, továbbá „nemzeti-fasiszta érzelmű politikai erők hatalmi törekvései” miatt szükséges az autonómia fokozottabb védelme. Állítása szerint az említett, hatalomra törekvő erők meg akarják szüntetni a Krím autonóm státusát, ezért a helyi vezetésnek ki kell mutatnia politikai akaratát, hogy kész megvédeni a terület jogait és a szabadságát. Ezen túlmenően a politikus egy másik képviselőtársával együtt kezdeményezte, hogy a krími parlament kérjen Oroszországtól segítséget és védelmet. Arról, hogy milyen segítséget várnak Moszkvától, részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
A Krími Autonóm Köztársaság 1991-ben jött létre a Szovjetunió szétesése után önállóvá vált ukrán állam területén. Lakossága a legutóbbi, 2001-es hivatalos népszámlálási adatok alapján 1,9 millió fő. A lakosság többsége – 58 százaléka – orosz nemzetiségű, 24 százaléka ukrán, 12 százaléka pedig krími tatár.
Közben Jurij Mirosnicsenko, az államfő parlamenti képviseletével megbízott kormánypárti honatya leszögezte, hogy az előre hozott választások kérdése jelenleg nincs napirenden. Elismerte ugyanakkor, hogy valóban „létezett forgatókönyv rendkívüli parlamenti választások tartására”, de ez, miután a törvényhozás elfogadta az amnesztiatörvényt, lekerült a napirendről. Pedig hétfőn maga Mirosnicsenko közölte: Janukovics készen áll arra, hogy előre hozott választásokat tartsanak Ukrajnában. Ugyancsak tegnap Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető kijelentette: úgy értékeli, hogy Viktor Janukovics elnöknek nincs szándékában megoldani az országot sújtó politikai válságot. „Az elnök halogatja a megoldást, nem akar véget vetni a politikai krízisnek” – mondta az ellenzéki politikus, miután az alaptörvény módosításáról tárgyalt az államfővel. Klicsko szerint Janukovics az alkotmány reformjának kérdésében sem tud megoldást nyújtani. Azt mondta, az elnök szerint az alkotmány reformja legalább egy hónapot, de akár fél évet is igénybe vehet. Klicsko azonban hangsúlyozta, hogy a politikai válság miatt nem várhatnak fél évet, és a parlamentnek sürgősen meg kell szavaznia az elnöki irányításról a parlamenti demokráciára való áttérést. Az ellenzék azt szeretné, ha az ország visszatérne a 2004-es alkotmányhoz, amely jelentősen csökkentette az elnöki jogköröket a parlament javára. Janukovics 2010-es elnökválasztási győzelme után azonban Ukrajna visszatért a korábbi, erős elnöki hatalmat biztosító alaptörvényhez. Tegnap kezdődött a parlament szokásos, megalakulása utáni negyedik ülésszaka, de a képviselők nem tudtak megállapodni abban, hogy napirendre tűzzék-e az alkotmány módosítását.
