Végül, de nem utolsósorban az irracionális gondolkodási stílusok sorában vizsgáljuk meg a globális értékelést, szembeállítva a helyzeti értékeléssel.
A globális fogalmakkal történő értékelés tipikusan emberi tulajdonság, de szintén irracionálisnak minősíthető. Természetes módon megvan az emberben a hajlam, hogy értékelje önmagát (értékes/inkompetens stb.), másokat (jók/rosszak) és a körülményeket (igazságos/igazságtalan).
Ezek az értékelések sokszor csupán néhány viselkedésből vagy egyedi esetekből indulnak ki. Logikai szempontból ez a folyamat téves, mivel nem vonhatunk le általános következtetéseket induktív úton, egy esetből kiindulva. Nézzük meg közelebbről önmagunk globális fogalmakkal való értékelésének létjogosultságát, mert ez különösen sok érzelmi probléma forrása. Amiért vannak időnként kudarcaink, még nem jelenthetjük ki, hogy inkompetensek vagyunk, nem vagyunk jók semmire, ez csupán azt jelenti, hogy vannak kevésbé eredményes teljesítményeink vagy javítandó viselkedéseink. A racionális és egészséges alternatíva az lenne, hogy megtanuljuk feltétel nélkül elfogadni önmagunkat mint embereket, azon egyszerű oknál fogva, hogy létezünk, és személyünk helyett bizonyos viselkedéseinket, teljesítményeinket értékeljük. E két folyamat jelentős különbséget eredményez érzelmi síkon: míg a globális negatív önértékelés (pl. rossz ember vagyok, nem vagyok képes semmire) önbénító hatású, és depressziós érzéseket von maga után, bizonyos viselkedéseink értékelése motiválhat, arra sarkall, hogy javítsunk azokon.
Ugyanez a megkülönböztetés érvényes a pozitív életeseményekre is. Azt mondani egy sikert követően, hogy jók vagyunk, ugyanúgy irracionálisnak minősül, hisz amint váltakoznak a sikerek és kudarcok az életünkben, úgy fog ingadozni önértékelésünk. Éppen ezért veszélyt hordoz magában minden olyan önbecsülést fejlesztő tréning, amely a globális önértékelést ösztönzi. Oda vezet, hogy egy sikerélményt követően pozitív önbecsülésünk lesz („Jó vagyok, verhetetlen vagyok” stb.), de egy kudarc esetén ez az önbecsülés romokban heverhet. Az egészséges alternatíva tehát, amit több pszichológiai irányzat képviselői ajánlanak, hogy megtanuljuk feltétel nélkül elfogadni magunkat mint személyt, és ettől függetlenül értékeljük pozitívan vagy negatívan a viselkedéseinket.
Természetesen az irracionális gondolkodásmód megkérdőjelezése és felcserélése a racionális alternatívákra nem megy egyik napról a másikra. Sok esetben hosszú évek, évtizedek tanulási folyamatának eredménye egy bizonyos gondolkodási stílus (pl. a dogma szintjére emelt követelések, globális negatív önértékelés stb.), s ezek az automatizmusok csak sok tudatos önmegfigyelés és gyakorlás révén adják át helyüket az egészséges, rugalmasabb gondolkodási stílusnak. Szakember segíthet abban, hogy azonosítsuk a gondolkodásmódot, ami érzelmi problémáink mögött húzódik, majd mintegy eltávolodva azoktól, megkérdőjelezzük megalapozottságukat, létjogosultságukat, végül alternatívákat fogalmazzunk meg. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nem önmagában a gondolkodás változása a cél, hanem ezen keresztül az érzelmi problémák csökkentése, a lelki egészség előmozdítása.
ELEKES SZENDE pszichológus
