Az antibiotikumok használata előtt a skarlát veszedelmes fertőző betegség volt, mely ma visszatérőben, különösen Kelet-Európában, de Háromszéken is több megbetegedést jegyeztek az elmúlt hetekben, főleg gyerekközösségekben. A skarlát ellen nincs védőoltás. A népesség 30–40 százaléka kapja el, sokan más streptococcusos többszöri fertőzés által nyernek immunitást. A legtöbb skarlátos beteg maradéktalanul és szövődmények nélkül meggyógyul.
A skarlát (régies nevén vörheny) egy baktérium – a Streptococcus pyogenes – által okozott akut fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje kettőtől nyolc napig terjed, többnyire három nap.
Tipikusan lázzal, hidegrázással, hányással és garatgyulladással kezdődik, de fej- és hasfájás is kísérheti. A láz akár 40 fokra is felszökhet. A garat mélyvörös, a mandulák duzzadtak, majd fehér lepedékesek. A nyelés fájdalmassá válik, és az állkapocs alatti nyirokcsomók megdagadnak. A nyelv fehér lepedékes, a lepedék feloszlása után fénylő vörös kiálló ízlelőbimbókkal (málnanyelv).
Egy-négy nap múlva megjelenik a jellegzetes élénkvörös kiütés. A foltok gombostűfej nagyságúak, és sűrűek. A leginkább érintett helyek a hónalj és az ágyék, de az egész testre is kiterjedhet, kivéve a száj-áll háromszöget. A bőr érdes tapintású. A betegség kezdetét követő két hét múlva testszerte hámlani kezd a bőr. Néha ez alapján állapítják meg a skarlátot, mivel a kiütés még nem elég bizonyíték, hiszen vannak más betegségek is, melyek szintén kiütéssel járnak.
A betegség lehet enyhe is, nyakfájással és kevés jellemző tünettel, sőt, láz, kiütések és a nyelv elszíneződése nélkül is jelentkezhet, emiatt nem is ismerik fel mindig a skarlátot. A mandulák hiányában a garatgyulladás viszont elmaradhatatlan.
A skarlát jól reagál a penicillinre. Ez jelenthet szájon át való kezelést is. A beteget penicillinérzékenysége esetén makrolidokkal kezelik. Az antibiotikum-terápiát legalább tíz napig folytatni kell. Emellett tüneti kezelést is végeznek, úgymint láz- és fájdalomcsillapítást, és a nyelés könnyítését gargalizálással. Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. A kezelés idejére a beteget el kell különíteni.
Esetleges szövődmények a szívet, ízületeket érinthetik.
Mivel a tünetek gyorsan elmúlnak, immunitás nem feltétlenül alakul ki, ennek megfelelően ismételt megbetegedések előfordulhatnak. (a Wikipédia nyomán)