Uniós pénz munkahelyteremtésre
Az Európai Bizottság megközelítőleg 100 millió eurót irányzott elő Romániának a Youth Employment Initiative program keretében, melynek célja a fiatalok munkanélküliségének felszámolása. A 3 milliárd eurós programban azoknak az országoknak biztosítanak pénzt, amelyek régióiban a fiatalok több mint 25 százalékának nincs munkahelye, és nem is tanulnak.
Munkába állításuk érdekében Románia legalább ugyanakkora összeget köteles kiutalni. Ebben a programban csak Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Luxemburg, Málta és Hollandia nem kap pénzt, ott könnyebben el tudnak helyezkedni a fiatalok. Az EB elrendelte ugyanakkor, hogy Romániának a kohéziós alapokból legalább 30,8 százalékot (4,77 milliárd eurót) kell kiutalnia az Európai Szociális Alap számára a 2014–2020-as időszakban. Ezeket a pénzeket olyan programokra fordítják, amelyek célja a munkavállalók arányának emelése az unió tagállamaiban.
Nincs összehangolt eljárás
Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség és a 112-es rendszer közötti együttműködési eljárások javítását kérte tegnap Victor Ponta kormányfő, aki szerint a két rendszer nem képes összehangoltan működni. A felkérésre az adott okot, hogy tegnap reggel Konstanca megyében két férfi eltévedt a mezőt ellepő sűrű ködben, és csak egy villanyoszlop számát tudták megadni tartózkodási helyük azonosítására. A férfiak a 112-es sürgősségi számon kértek segítséget, onnan a katasztrófavédelmi felügyelőséget riasztották. Ennek diszpécsere azonban elhibázott valamit, ezért 25 perc múlva újra jelentkezett a speciális távközlési szolgálatnál a koordinátákért. Ezek után sikerült megtalálni az eltévedt férfiakat. A Speciális Távközlési Szolgálatot egyébként a Legfelsőbb Védelmi Tanács alárendeltségéből a belügyminisztériumhoz szeretné áthelyezni a kormány. Az erre vonatkozó szándékot Victor Ponta miniszterelnök vasárnap jelentette be, tegnap pedig el is fogadták a törvénytervezetet, és a parlamenttől is sürgősségi eljárással kérik megvitatását.
Feljelentés a repülőgép-baleset ügyében
Bűnvádi feljelentést nyújtott be tegnap a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéken a DLP, mert a párt vezetői úgy vélik, az Erdélyi Szigethegységben történt repülőgép-balesetet követő mentési műveletek kezelésében bizonyos miniszterek hibákat követtek el. A beadvány 60 oldalon sorolja a hanyagságra utaló jeleket, és gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolja a hatóságokat.
Gyergyódamuk visszatér?
Helyi népszavazás kiírását tervezi a Neamţ megyéhez tartozó Damuk község polgármestere, hogy Hargita megyéhez csatolják a települést. Anton Covăşan azért folyamodna ehhez a lépéshez, mert a megyei önkormányzat a 2014-es költségvetés leosztásakor felháborítóan kis összeget szavazott meg Damuknak, holott többet ígért. Covăşan Gyimesközéplokhoz csatolná a 20. század elején még Csík vármegyéhez tartozó Gyergyódamukot, amely 1956-ig Gyergyóbékás része volt, ekkor vált külön településsé. A mai község egyik faluja az ott élők kiszolgáltatott helyzete miatt sokat emlegetett Háromkút, amely közigazgatásilag Neamţ megyéhez tartozik, de gyakorlatilag minden egyéb téren Gyimesközéplok „gyámsága” alatt létezik. Ennek a felemás helyzetnek a megoldására az egyetlen törvényes lehetőség Háromkútnak Damuktól való elszakadása lenne. Ezt azonban csak az egész községre kiterjedő népszavazással lehetett volna kivitelezni, amelynek pozitív kimenetelére mindeddig igen kevés esély mutatkozott.
Könnyítettek az önkormányzatokon
Nagyobb számban alkalmazhatnak tanácsosokat a polgármesterek és a megyeitanács-elnökök egy tegnap elfogadott törvénymódosítás után. Az RMDSZ Bihar megyei képviselői által tavaly októberben benyújtott törvénymódosító javaslat megengedi, hogy a törvény által előírt létszám betartásával alkalmazzanak szakembereket a közigazgatási feladatok elvégzéséhez. Ezek után fél normával is lehet községi jogtanácsost vagy mezőgazdászt foglalkoztatni, de azt is megengedi a jogszabály, hogy két, egymáshoz közel levő község polgármestere közösen alkalmazzon szakértőket.
