Semmilyen javaslatot nem fogadott el az ukrán parlament plenáris ülésén tegnap, ezért a házelnök másnapig berekesztette az ülést. Nem kapta meg a kellő számú támogató szavazatot az ülésszak naptári terve, és az sem, hogy a jövő héten ismét plenáris ülést tartsanak. Volodimir Ribak házelnök közlése szerint, amíg szünetel az ülésezés, folytatódik a frakciók közötti egyeztetés az alkotmányreformot érintő törvényjavaslatról.
Olekszandr Turcsinov, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt befolyásos képviselője a tegnapi ülésen előre jelezte, hogy nem tárgyalnak semmilyen javaslatról, amíg az alkotmányreform nem kerül napirendre. Az ellenzék azt szeretné, ha visszatérnének a 2004-es alkotmányhoz, amely jelentősen szűkítette az államfő jogköreit a parlament javára. Turcsinov szavai szerint a nép nem hangzatos beszédeket, hanem az alkotmányos rend helyreállítását várja a parlament tagjaitól. Szerinte ez az egyetlen módja, hogy békés úton véget vessenek a politikai válságnak. Olekszandr Jefremov, a kormányzó Régiók Pártjának frakcióvezetője sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy érdemesebb a Majdan (kijevi Függetlenség tere) tüntetőivel tárgyalni a válság rendezéséről, mint a parlamenti ellenzékkel. Kifejtette: sok esetben az ellenzéki politikusok nem tudják, miként fogadnak majd a tüntetőktől egy-egy parlamenti döntést. Szerinte nem mindig esik egybe az sem, amit az ellenzéki vezetők és az, amit a Majdan tüntetői akarnak. Az előrehozott parlamenti választásokra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: Viktor Janukovics elnöknek minden joga megvan egy ilyen döntés meghozatalához. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az államfő nem akarja az országot egy rendkívüli parlamenti választással terhelni.
Janukovics korábban kilátásba helyezte, hogy feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki, ha az ellenzék és a kormányoldal nem képes egymással megállapodásra jutni a válság rendezését célzó kérdésekben. A parlament plenáris ülésével egy időben ülést tartott a kormány is. Szerhij Arbuzov ügyvivő kormányfő közölte, hogy a hivatali épületek tüntetők általi megszállása – főként a nyugati megyékben – akadályozza a helyi közigazgatási szervek munkáját, csúsznak a helyi költségvetések elfogadásával. Mint mondta, eddig a regionális költségvetéseknek valamivel több, mint a 40 százalékát hagyták csak jóvá. Utasította Jurij Kolobov pénzügyminisztert, hogy segítse a helyi büdzsék mihamarabbi megszületését.
Közben Janukovics leváltotta tisztéről az Ukrán Biztonsági Szolgálat (UBSZ) elhárítási részlegének vezetőjét. Az elnök a régiókban is vezetőcseréket hajtott végre. Abban a két nyugati megyében, ahol az elnök menesztette az UBSZ-vezetőket, az ellenzéki tüntetők komoly eredményeket értek el. A múlt hét elején az északnyugati Voliny megyében lemondott a kormányzó és a megyei tanács elnöke, így az ellenzéki tüntetők által létrehozott helyi parlament, az úgynevezett népi tanács maradt az egyedüli irányítótestülete a területnek. A megyei adminisztráció épületét harc nélkül foglalták el a tüntetők, a rendőrök szabadon beengedték őket. A hagyományosan Janukovics-ellenes és Nyugat-barát Lviv megye tanácsában a múlt héten feloszlatta magát az elnök mögött álló Régiók Pártjának frakciója.
Az ukrajnai válság kapcsán tegnap sem maradtak el a nemzetközi reakciók. Moszkva közölte: minden körülmény ellenére folytatja a segítségnyújtást a testvéri Ukrajnának, de nem avatkozik be belügyeibe. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő tegnap közölte: Oroszországot aggasztják az ukrajnai események. Ugyanakkor – bár egyre nő Ukrajna tartozása az orosz földgázért – egyelőre nem látnak okot arra, hogy megváltoztassák a Kijevvel aláírt megállapodásokat, amennyiben azoknak minden egyes pontját teljesíti az ukrán fél. Tavaly decemberben Moszkvában az orosz Gazprom és az ukrán Naftohaz vezetői arról írtak alá egyezményt, hogy Ukrajna a korábbinál jóval olcsóbban kapja az orosz energiahordozót. A Kreml emellett mintegy 11 milliárd eurós pénzügyi támogatást ajánlott fel Ukrajnának államkötvények vásárlása formájában. Peszkov elárulta, hogy Moszkva nem kért írásbeli kötelezettségvállalást Kijevtől a pénzek felhasználásával kapcsolatban, de szeretné tudni, hogy Ukrajna mire fordítja a segítségként nyújtandó milliárdokat. Az orosz államfő szóvivője azt is hangsúlyozta a tekintélyes Kommerszant sajtóholding rádiójában, hogy Oroszország Ukrajna területi és politikai egységében érdekelt. Az ország keleti és nyugati része remélhetőleg nem szakad el egymástól – fűzte hozzá.
Az Európai Unió képviselői viszont úgy látják, az EU-nak csak alkotmányos reformokért cserébe szabad pénzügyi támogatást nyújtania Ukrajnának. Erről Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke beszélt egy német lapinterjúban.
