Farsang idején sokfelé szerveznek mulatságokat, néhol műsoros bálokat is, ezért tartottam időszerűnek emlékeztetni arra, hogy eleink a nehéz időkben is megtalálták a módját a szórakozásnak, és a művelődésnek is mindig voltak előmozdítói. Lisznyó – akárcsak sok hozzá hasonló székely falu – kultúrát igénylő és pártoló volt mindig.
Művelődés, könyvtár, iskola
A kultúrházat a református egyházközösség vásárolta Barabás Győzőtől. Két teremből állt, melyet óvodának is használtak. Az iskolaépület egy részében tanítói lakást rendeztek be, amit a Gáspár tanító családnak adtak át. Az államosítás után az akkori néptanács épített hozzá öltözőt, színpadot és klubhelyiséget. Ezt megelőzően a kulturális műsorokat a néptanács (községháza) nagytermében tartották.
A kultúrotthon termének építése és szépítése Szász János, Benke Ferenc és Giráncsi János elnök érdeme lehet, nagy szerepet vállalt a lisznyói tűzoltók testülete (Németh János, Forró János, Száfta József parancsnok vezetése alatt), továbbá számított a nők szépérzéke és szorgalma (négy nagy falitükör, kézimunkák, függönyök stb.).
A néptanács épületében jól felszerelt könyvtár működött Máté József fizetett könyvtáros vezetésével. Irodalmi esteket 1956-tól tartottunk: a falut felosztottuk olvasókörökre, amelyeket a helybeli tanerők vezettek (Bedőházi Erzsébet, Etédi Irén, Ördög Irén, Ürmösi Mária, Szotyori György, Fodor Erzsébet, Kese Rozália, Bucs Etelka, Vass Rozália és még sokan mások). Miután a néptanács és a közigazgatás megszűnt, mert a falvakat összevonták és Uzonhoz kapcsolták, a lisznyói könyvtár tevékenysége virágkorában véget ért.
A tanügyi reform előtti két osztálytermes iskola igazgatója Gáspár József, aki nejével, Etelkával oktatott. A reform után hétosztályos iskola alakult Lisznyóban Bardocz Sándor és Mihály Gábor igazgatása alatt. 1953-ban sok újonnan kihelyezett vagy áthelyezett pedagógus került falunkba: Bedőházi András és neje, Erzsébet, Beder Miklós, Etédi Irén. Mi már nagy létszámú iskolát kaptunk, mivel Lisznyóhoz csatolták Bikfalvát, Magyaróst és Lisznyópatakot, vagyis az ott elemit végzett gyerekek Lisznyóban folytatták tanulmányaikat. Az 1953–54-es tanévben a VI. osztály, melyet Bedőházi Erzsébet vezetett, 46 tanulót számlált. 1953 és 1963 között Bedőházi András és Beder Miklós két ízben is cserélt egymással az igazgatói állásban. 1963 és 1973 között én vezettem az iskolát, párhuzamosan kultúrigazgató is voltam. Ez időben alakult át a hétosztályos iskola nyolcosztályossá.
Színjátszás, bálok, zenekarok
Az államosítás előtt is sok színdarabot tanultak be Lisznyón. Műkedvelő oktató Kerekes Géza és Jánó Lajos volt, akit az akkori fiatalok ma is elismeréssel emlegetnek. 1953-tól a tantestület vette át a színjátszó csapatok tanítását. Sok híres színdarab többször is műsorra került, többek között a Különös házasság, A csikós, A cigány, A lámpás, A tanítónő, Nagymama, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A huszárkisasszony, Liliomfi (pl. 1953-ban és 1960-ban), Falu rossza, Sári bíró, A fösvény stb. A színdarabokat Gáspár Etelka, Kese Rozália, Bedőházi Erzsébet, Ürmösi Mária, Fejér Vera, Etédi Irén, Ördög Irén és sokan mások tanították be. Említésre méltó szereplők: Béni Jenő, Balázs Mihály, Glung Borbála, Ráduly Dezső és Edit, Lapodát Ella, Bedő Hajnalka, ifj. Jánó József, Jánó Gizella, Jakó Gábor, Jakó Magda, Jakó Olga, Kese Dénes és Irma, Gál Albert és Éva, Jakó Vilma, Moldvai László, Lapodát Erika, Balázs Ráduly Margit, Prázsmári Dezső, ifj. Forró János, Menyhárt Sándor, Ráduly József, és sorolhatnám a végtelenségig.
Táncoktatás is folyt, Luka Zsuzsa és férje, Lajos kétéves tánctanfolyamot vezetett 1940–44 között Lisznyóban és Bikfalván. Tánccsoportok: 1953 előtt Gáspár Etelka a legjelentősebb oktató. 1953 után a Bedőházi házaspár, majd Ördög Irén és Fodor Erzsébet.
Az egyház keretében dalárda működött Gáspár József kántortanító, Hadnagy Jenő és hosszú ideig Kese Pál kántor vezetésével. Népi dalárda 1950–53-ig a bikfalviakkal közösen, Páljános József tanító irányításával működött. 1953-tól különvált, így Lisznyóban Gáspár József és Bedőházi András tanította a négyszólamú vegyes dalárdát, mely a tantestületi tagokkal kibővülve működött, de csak három évig.
A zenekarokról fényképek is maradtak. A Zoltáni Andrásé volt hosszabb életű, körülbelül 18 évet muzsikáltak. Sokat húzták a talpalávalót Bagoly Miklós, majd Kese Kálmán családi zenekara és a Mocsel testvérek.
A bálokat a kultúrigazgatók szervezték, hagyományosan január 1-jén és húshagyó- kedden, a farsangfarki bálok megrendezésébe a helyi tűzoltók is bekapcsolódtak. Újév napján a tűzoltók köszöntötték az évet némi tűzrendészeti tájékoztatással, vagy vidám szakmai jeleneteket adtak elő. A nők kosaras bált rendeztek március 8-án, a katonának készülő fiatalok szüreti bált, majd később csokoládébált tartottak. A magasra kötött szőlőt vagy csokoládét „csőszök” ügyelték, őrizték. Ha a táncos fiú kijátszhatta a csőszt, zsákmányával kínálgatta a lányokat. Ha a lopás nem sikerült, a tolvajt pénzbírsággal sújtották, amit azonnal fizetni kellett.
Kirándulások, leventeoktatás
A Nők Egyesülete és a Lisznyói Önkéntes Tűzoltó Testület sok honismereti kirándulást szervezett. A nőknél és az iskolában magam is szerveztem kirándulásokat 1960–80 között. Főbb úti céljaink: Bukarest (Herăstrău-tó), Slănic-Prahova, Parajd, Curtea de Argeş (vízi erőmű és kolostor), Nagyvárad (Félix fürdő), Szováta (Medve-tó), Békási-szoros és vízi erőmű, Marosvásárhely (Teleki Téka), Szent Anna-tó, Tusnádfürdő, Gyilkos-tó, Piatra-Neamţ, Fehéregyháza, törcsvári kastély, Sinaia (Peleş-kastély).
Falunkban mozgóképszínház is működött heti két alkalommal. Bedő Sándor gépkezelő jobbnál jobb filmeket vetített, akárcsak Prázsmári J. Mihály, aki 1975–85 között mozigépészkedett Lisznyóban.
Sokan emlegetik a mai napig is Kese Lajos bácsit, aki 1940–44 között a leventéket oktatta, nagyon szigorúan, de jókedvvel, tréfával is nevelte az ifjakat. Etikát és hazafiságot tanultak tőle, de szórakozhattak is, rádióhallgatás, römizés, sakkozás, teke és más társasjátékok tették vonzóvá a foglalkozást.
A fenti adatokat Lapodátné Etédi Irén nyugalmazott tanítónőtől jegyeztem le.
AMBRUS LÁSZLÓNÉ ny. tanárnő
