Traian Băsescu szerint megengedhetetlen, hogy a 128 módosító javaslat közül 85-öt újra kell fogalmaznia a parlamenti bizottságnak, ráadásul ezekből 26 sérti az alkotmány 152. cikkelyét, amely az alaptörvény módosításának korlátait szabályozza. Băsescu szerint ez azt bizonyítja, hogy a kormányzó Szociál-Liberális Szö­vetség (SZLSZ) hozzá nem értő emberekkel dolgozta ki az alaptörvény módosítását célzó törvénytervezetet. Băsescu szerint az SZLSZ megpróbálja majd enyhíteni ezt a kudarcot, de a fő célkitűzésüket így sem érik el, vagyis azt, hogy az államfőnek korlátozzák a miniszterelnök-jelölési hatáskörét (az alkotmánymódosító tervezet szerint az államfő szerepe a miniszterelnök kijelölésében jelképes jelentőségűre csökkenne, de az alkotmánybíróság ezt a javaslatot is az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította).
Crin Antonescu liberális pártvezető, az alkotmánymódosító parlamenti bizottság elnöke tegnap reményét fejezte ki, az alkotmánybírósággal egyeztetve lehet javítani a tervezeten, véleménye szerint a taláros testület nem állapította meg, hogy a tervezet a jogállamiság vagy a demokrácia értékeit sértené. Antonescu ugyanakkor bírálta szociáldemokrata koalíciós partnereiket, amiért szerinte túl hamar állást foglaltak, és kijelentették, hogy figyelembe veszik az alkotmánybíróság valamennyi észrevételét. Anto­nescu szerint a szociáldemokratáknak ezek után azt kell eldönteniük, hogy akarnak-e még alkotmányt módosítani.
Alkotmánybírósági diktatúra
Kelemen Hunor szerint a kialakult helyzet „egy alkotmánybírósági diktatúrához” hasonlít, és kijelentette, az RMDSZ nem fogja támogatni az alkotmánymódosítási folyamatot, de „az nem is lesz lehetséges” – tette hozzá. Úgy vélekedett: hibát követett el a 2003-as alkotmánymódosításkor az akkori parlament, amikor elfogadta, hogy az alkotmánybíróság olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvényhozás nem tud felülbírálni. „A társadalom dolga eldönteni, hogy milyen államformát akar – mert például ezt sem lehetne módosítani –, milyen legyen az intézmények közti viszony, milyen jogi keretet biztosít az alkotmányon keresztül az őshonos kisebbségeknek. Az alkotmánybíróság mostani döntése szerint ez nem lehetséges” – magyarázta Kelemen Hunor.
Kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint új alkotmányt kellene írni, de az alkotmánymódosító parlamenti különbizottságot nem ruházták fel ilyen mandátummal. Kelemen Hunor szerint kétséges, hogy lesz-e még erre lehetőség ebben a törvényhozási ciklusban, így vélhetően a jelenlegi alkotmány marad érvényben Romániában.
Cselekvő egységet
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a magyar közösséget érintő alkotmánymódosítási javaslatok elvetése azt jelzi: a jelenlegi alkotmány keretei között nem lehetséges a magyarság helyzetének tartós rendezése. Az EMNP tegnap kiadott állásfoglalásában úgy értékelte, új alkotmányra van szükség Romániában, „ehhez pedig új szövetség kell – a közösség és politikai képviselői, valamint az erdélyi magyar po­litikai szereplők között egyaránt”. Toró T. Tibor pártelnök szerint „az önmagát demokratikus jogállamnak tekintő Ro­mánia az egységes és homogén nemzetállamiság eszméjére hivatkozva visszautasít minden olyan jogállami kezdeményezést, amely a nemzeti közösségek tagjait kiemelné a másodrendű állampolgárok sorából, és következetesen ellehetetleníti az érdekérvényesítés jogállami eszközeit.” Ezért, valamint az erdélyi magyar érdekképviselet utóbbi 25 évben eredményeket felmutatni nem tudó politizálása okán az EMNP szerint gyökeres változásra van szükség az erdélyi magyar politikában. A párt szerint nem szervezeti, hanem elvi és cselekvési egységet kell teremteni a magyar politikai szervezetek között, „amely egyrészt demokráciát és egyensúlyt hozna a közösségen belül, másrészt erős, egységes és legitim támogatottságú fellépést eredményezne a román állammal való kapcsolatban”.