Az EMNP és az MPP tanácstagjai trójai falónak vélték, ezért nem támogatták, hogy Barót belépjen az Aquacov Egyesületbe. Tiltakozásuk nem járt sikerrel: az RMDSZ mind a nyolc képviselője jelen volt az ülésen, s szavazatuk elegendőnek bizonyult a döntéshez.
A város polgármestere, Lázár-Kiss Barna András indokolása szerint, ha belépnek az egyesületbe, az EU új költségvetési szakaszában olyan vízhálózat-bővítésre pályázhatnak, amelyre önállóan nem lenne lehetőségük. Nagy István MPP-s tanácstag szerint azonban az Aquacov nem más, mint egy másik Sepsi Öko: mindkettő ugyanazon elvek mentén működik, céljuk a megye szolgáltatásainak központosítása, hogy utóbb saját kényük-kedvük szerint módosítsák az árakat csak azért, hogy tisztségviselőiket zsíros állásokkal jutalmazhassák. Mint mondotta, Lázár-Kiss Barna Andrásnak nem a pártérdeket, hanem a város egyszerű polgárait kellene szolgálnia. Szép Béla néppárti tanácstag Uzon, Málnás és Bodok esetét hozta fel példaként: az önkormányzatok szó nélkül beálltak az Aquacovba, és ennek hatására több mint kétszeresére – köbméterenként akár hat lejre – nőtt a víz ára. Szerinte az RMDSZ most is erre készül, így az előterjesztést a néppárt nem támogathatja.
Gál Károly arról kérdezte Szépet: ha az Aquacov adta lehetőséggel nem kívánnak élni, akkor miből fedeznék például Felsőrákos vízhálózatának kiépítését. Szép azzal replikázott, hogy Felsőrákost eddig is támogatta a megyei tanács – az óév végén százezer lejt kaptak sürgősség címen a vízhálózat bővítésére, mi lett vele? –, amúgy az Aquacov semmilyen garanciát nem vállal, hogy a drága vízár ellenében fejleszteni is fog.
Pál-Szilágyi Zoltán RMDSZ-es frakcióvezető megpróbálta az ellenzék kételyeit eloszlatni, elmagyarázta, hogy az Aquacovba való belépés nem egyenlő a vízhálózat és a szolgáltatás átadásával – ha arra kerül sor, megvitatják annak előnyeit és hátrányait. „Arról kell döntenünk, hogy kapunk-e esélyt a fejlesztésre” – mondotta.
