2010-ben Vancouverben váratlanul érte a szervezőket a szokatlanul enyhe időjárás és az emiatt az alacsonyabb pályákon fellépő hóhiány, s vészmegoldásként teherautókkal, helikopterrel szállítottak havat a magasabban fekvő, hófödte területekről. Szocsiban előre sejthető volt a hóhiány, ezért már egy évvel korábban megkezdődött a hógyűjtés és -raktározás. A hóellátás biztosításával a finn Mikko Marikainent bízták meg, akinek cége, a Snow Secure tizenkét éve speciális takarót dolgozott ki a hó megőrzésére.
A mostani olimpiára készülve tavaly márciusban 14 hatalmas hókupacot alakítottak ki a Nyugati-Kaukázus északi lejtőin. A hódombokat hőszigetelő habból készült takaróval borították le, amelynek belső rétege szellőző, így az összezuhanó friss hó nedvességtartalma el tud párologni, külső rétege pedig fényvisszaverő alumínium. Összesen 710 ezer köbméter természetes és mesterséges havat borítottak le, ebből mostanra 450 ezer köbméternyi maradt – ez körülbelül 200 olimpiai uszodát töltene meg. Az elraktározott havat a kanadaiakkal ellentétben nem helikoptereken, hanem lánctalpas hójárókkal szállítják a helyszínekre.
Az elraktározott hó mellett persze hóágyúk is sorakoznak Szocsiban – szám szerint több mint 400 –, ezek működését azonban befolyásolja a hőmérséklet. Bár a legmodernebbek már plusz húsz fokban is képesek a hógyártásra, hatékonyságuk azonban ilyen hőmérsékleten jelentősen alacsonyabb – a téli olimpia egyes helyszínein pedig az elmúlt napokban a hőmérséklet megközelítette ezt a szintet. Körülbelül 1500 méterig nincs gond a pályákkal, ám számos pálya ennél alacsonyabb szinten végződik, ott a havat folyamatosan biztosítani kell.
Szocsiban egyébként egy kész meteorológiai intézet állt fel – közel 40 meteorológus figyeli folyamatosan az olimpia minden helyszínének időjárását. Azért volt szükség ennyi szakemberre, mert a Kaukázusnak ebben a részében szinte minden völgy más-más klímájú.