Nemcsak az alkotmánnyal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, de a józan ésszel is ellentétes az ellenzéki pártok képviselői által beterjesztett „ellennyelvtörvény” – fejtette ki véleményét Gajdos István, az ukrán törvényhozás egyetlen, a kormánypárt színeiben mandátumot nyert magyar képviselője tegnap kiadott közleményében.
„Teljes ukránosítás, egynyelvűsítés várna az országra, így ránk, magyarokra is, amennyiben elfogadnák e dokumentumot. Az ellenzéki tervezet egyszerűen semmibe veszi azt a több mint tízmillió ukrajnai polgárt, aki nem ukránnak, hanem más nemzetiségűnek tartja magát, tagadva államalkotó szerepét: őket külföldiekké, nyelvüket pedig idegen nyelvvé nyilvánítja” – hangsúlyozta Gajdos István. A képviselő emlékeztet arra, hogy 2012-ben fogadták el a jelenleg hatályos, az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvényt. „Ez a haladó szellemű, az európai értékeket előtérbe helyező jogszabály egyebek mellett regionális státust biztosít az országban élő számos kisebbség, közöttük a magyar közösség nyelvének” – mutatott rá. A nyelvtörvény értelmében az ukrán maradt az ország hivatalos nyelve, de a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a tíz százalékot egy közigazgatási egységen belül.
Gajdos István tájékoztatása szerint az ukrán törvényhozás emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó – ellenzéki többségű – bizottsága már támogatásáról biztosította az ellenzékiek által benyújtott „ellennyelvtörvényt”, és továbbította azt a kulturális bizottságnak. Kifejtette, hogy az ellenzék azokat, akik nem kellő szinten tudnak ukránul, nem csupán bizonyos tisztségek betöltésétől és hivatások gyakorlásától tiltaná el, hanem korlátozná még a választhatóságra való jogukat is. Nem lehetne belőlük sem parlamenti, sem megyei, sem járási, sem városi, de még falusi képviselő sem. A közéletben és a hivatalokban csak akkor lehetne alkalmazni valamely kisebbség nyelvét, ha az adott településen élőknek legalább a fele e kisebbség képviselője. Hozzátette, hogy ráadásul ezt sem minden közigazgatási egységben engednék meg, legfeljebb a járási alárendeltségű városokban.
A kormánypárti magyar politikus értelmezése szerint az ellenzék hasonló szigorításokat vezetne be a nemzetiségi iskolák tekintetében is. Csak azokon a településeken – legfeljebb járási alárendeltségű városokban – működhetnének ilyen oktatási intézmények, ahol az adott nemzeti kisebbség képviselői teszik ki a teljes lakosság legalább ötven százalékát, továbbá a felső osztályokban csak az államnyelven oktatnák a tantárgyakat. „Ez pedig ellentétes az alkotmány 53. cikkelyének azon passzusával, amely garantálja, hogy anyanyelvükön tanulhatnak országunk polgárai. Ez alapján Beregszászon, a kárpátaljai magyarság központjában egyetlen állami, illetve önkormányzati magyar iskola vagy óvoda sem működhetne” – emelte ki a politikus. Hozzáfűzte, hogy a tervezet alapján korlátozásokat vezetnének be a nemzetiségek nyelvén sugárzó rádiókban és televíziókban, a nyomtatott médiában is.
Aggasztónak nevezte, hogy nemcsak a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt, de a másik két ellenzéki parlamenti erő, a Haza (Batykivscsina) és az Ütés (UDAR) párt is támogatja ezt a javaslatot. „Ez utóbbiak ugyan fennen hirdetik az európai értékeket, de úgy látszik, hogy csak Brüsszelnek szánt szavak ezek” – jegyezte meg.
