Mit tud a három-hat éves gyermek? A játék szerepe a gyermek fejlődésében. Hisztik és dackorszakok, avagy hogyan kezeljük a kezelhetetlent. Iskolaérettség – Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi pszichológus ezekben a témakörökben tartott előadásokat a 6-os óvodába és a Napsugár Napközi Otthonba járó gyermekek szüleinek, kedden pedig az óvodáskori szexuális nevelésről értekezett.
A Pro Pignoris Egyesülettel közösen szervezett előadás-sorozat márciusi témája A halál gyermekszemmel, áprilisban pedig A mese szerepe a gyermek fejlődésében. Ezút-tal a szexualitással foglalkozó előadásából szemlézünk.
Erotikus reagálásra már az egy-két éves kisgyermekek is képessé válhatnak, némelyikük akár az orgazmusig is eljuthat. Két-három évesen szabályozni tanulják a vizelet- és székletürítésüket, s rendszerint elkezdik a nemi szervük szándékos ingerlését is. Ilyenkor általában még nem tudják, hogy ez „szexuális viselkedés”. Egyszerűen élvezik a kellemes érzéseket, s ez könnyen szokásukká is válhat. A legtöbb szülő előbb-utóbb szembesül azzal, hogy a gyermeke a saját nemi szervével játszik – maszturbál.
A gyermekek már nagyon korán felfedezik a saját nemi szerveiket, mivel természetes kíváncsiság él bennük a testük iránt. Rájönnek arra is, hogy ezeknek a testrészeknek a simogatásával kellemes élményhez juthatnak. A legjobb az, ha a szülő nyugodt marad, és nem kelt bűntudatot a gyermekben. Ha ez a tevékenység nem a mindennapi játék helyett fordul elő, alkalomszerű, nincs ok az aggodalomra. Ha rákiáltunk a gyerekre vagy bűntudatot keltünk benne, az a későbbi pszichoszexuális fejlődésére is hatással lehet. Amikor a gyermek a maszturbációt nyilvánosan, mindenki előtt végzi, nyugodtan, de határozottan el kell neki magyarázni, hogy ez nem mások szeme elé való, inkább csak a hálószobába, akkor, amikor egyedül van.
Mi az oka a nagyon gyakori önkielégítésnek? Többnyire szorongás miatti önvigasztalás, de az elhanyagolt gyermekek is fordulhatnak ehhez az örömszerző tevékenységhez. A szülők válása, elégedetlensége, kistestvér születése, de akár egy költözés is zavart okozhat a gyermek lelkivilágában, amire így reagál.
Első körben fordítsunk figyelmet a gyermekre, játsszunk, beszélgessünk vele és éreztessük, mennyire szeretjük. Természetesen ilyenkor sem helyénvaló a szidás, inkább figyelemeltereléssel hagyassuk vele abba az önkielégítést. Ha a lelki egyensúlya helyreáll, ismét normális mederbe terelődik ez a fajta viselkedés. Amennyiben a szülő nem boldogul, és komolyabb a gond, érdemes gyermekpszichológus szakemberhez fordulni.
(folytatjuk)
