Üdvözölte a legutóbbi ukrajnai fejleményeket, az erőszak elcsitulását, a tüntetők elleni megtorlás és túlzott erő alkalmazásának beszüntetését, ami előfeltétele az átfogó, az ország belső stabilitását célzó politikai rendezésnek, és önmérsékletre, pragmatizmusra, óvatosságra és nyitottságra intett minden ukrán politikai vezetőt. A szélsőséges akciókról és nacionalista felhangokról való lemondás is hozzájárulhatna a nemzeti konszenzus megteremtéséhez – véli az államfő, aki szerint most a legfontosabb rövid és közép távú cél az ukrán gazdaság nemzetközi támogatással való talpra állítása lehet. Ukrajna jövőjét az emberi alapjogok és demokratikus értékek maradéktalan érvényesülésének kell meghatároznia – szögezi le. A bukaresti sajtó szerint Băsescu a hét végén összehívta a nemzetbiztonsági tanács egyes tagjait az ukrán válság miatt, de az elnöki hivatal nem adott ki tájékoztatást erről a találkozóról. * Victor Ponta kormányfő a kisebbségek védelmében szólalt meg: a vasárnap eltörölt nyelvtörvény helyett Bukarest új, európai rendelkezést vár a román nyelvre és az ukrajnai román kisebbségi jogokra vonatkozóan. Románia üdvözli a vérontás megfékezését, támogatja Ukrajna demokratikus fejlődését és európai közeledését. „Ukrajnának előre kell lépnie a demokratizálódás és európai szabványok betartása terén, s ezek között a kisebbségi jogok betartása és a román nyelv védelme rendkívül fontos számunkra” – fogalmazott. Az ukrán nyelvtörvény eltörlése miatt a román külügyminisztérium is aggodalmának adott hangot. Elvárja, hogy a kijevi hatóságok mielőbb olyan szabályozást fogadjanak el, amely összhangban áll a kisebbségvédelmi Keretegyezménnyel, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával. Ugyanakkor felhívták az ukrán vezetés figyelmét a korábbi nyelvtörvénnyel szemben megfogalmazott bukaresti kritikára, miszerint a jogszabály megalapozatlanul használta a román nyelv helyett a moldovai nyelv kifejezést. Ukrajna délnyugati térségében, a Romániával határos Csernivci megyében (Bukovina északi részén) mintegy 180 ezer lakos anyanyelve a román, amelyet a jogszabály hatályba lépése óta számos községben regionális nyelvként ismertek el.

Van esély a megegyezésre
Az MPP által nevesített személy kerülhet az RMDSZ EP-jelöltlistájának harmadik helyére: a két párt között ezen a héten is folytatódnak a tárgyalások. Biró Zsolt MPP-elnök a Transindex portálnak optimistán nyilatkozott, szerinte jó esély van a lista megnyitására. A polgáriak egy erdélyi közéleti civil személyt javasolnának, de nevet még nem hoztak nyilvánosságra. Egy megállapodás-tervezetet már elküldtek az RMDSZ vezetőségének, ennek mentén szeretnék folytatni a korábban elkezdett tárgyalásokat. Az MPP javaslata öt pontot tartalmaz. Elsőként az EP-lista harmadik helyét kéri az RMDSZ-től, továbbá vállalja az RMDSZ-szel együtt a területi és kulturális autonómiatörekvések érvényesítését, az egységes Székelyföld és a jelképek elismertetését. A negyedik pontban az MPP szövetségi támogatást kér a FUEN- és európai néppárti tagság elnyerése érdekében, az utolsó pont pedig a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika eredményességének biztosítására vonatkozik.

Perelnek a marosvásárhelyi polgármesterrel
Megtámadta az SZNT a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal határozatát, amely betiltotta a székely szabadság napjára tervezett felvonulást – közölte Kincses Előd, a szervezet ügyvédje az Erdély FM rádióval. Elmondta: múlt héten panaszt nyújtottak be a Maros Megyei Tör­vényszékhez, amelyben kérik a hivatal határozatának megsemmisítését; a törvényszék csütörtökön tárgyalja az ügyet. Az SZNT emellett a prefektúrára is benyújtott egy közigazgatási panaszt a polgármesteri hivatal határozata miatt, amelyet azonnali hatállyal felfüggesztenek, ha a prefektus jogosnak ítéli a beadványt. Az SZNT arra hivatkozva kéri a polgármesteri rendelet eltörlését, hogy a marosvásárhelyi városháza a törvényes 48 órás válaszidő leteltével tiltotta be tervezett rendezvényüket.