Ukrajnában befogadó jellegű konszolidációs folyamatra van szükség, amelynek során tiszteletben tartják a demokratikus értékeket, és biztosítják a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait – mondta Martonyi János külügyminiszter tegnap Budapesten.
A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4), valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminisztereinek budapesti találkozója után tartott sajtótájékoztatón Martonyi János kiemelte: Ukrajnában a regionális nyelvek használatáról szóló törvényt vasárnap hatályon kívül helyezték, ami nem jó hír. De olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint új, remélhetően a korábbinál jobb törvényt fogadnak el.
Az ukrajnai nyelvtörvény hatályon kívül helyezése megkérdőjelezheti a felálló új ukrán vezetésnek a demokrácia melletti elkötelezettségét – mondta Takács Szabolcs, a magyar Külügyminisztérium politikai igazgatója a Jurij Muska budapesti ukrán nagykövettel folytatott budapesti megbeszélésén. A magyar kormány mindenben kész támogatni az ukrán nép szuverén és legitim döntésén alapuló demokratikus folyamatokat – közölte Takács Szabolcs, hozzátéve: ehhez azonban az ukrajnai politikai erőknek is figyelembe kell venniük a Magyarországnak kiemelten fontos kérdéseket. Az ukrán nagykövet ígéretet tett az ukrajnai kisebbségeknek is megfelelő, új nyelvtörvény elfogadására.
Aggodalmának adott hangot Astrid Thors, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekért felelős biztosa. Az ukrán döntés, amellyel megsemmisítették a kisebbségi nyelvhasználatot lehetővé tévő törvényt, további nyugtalansághoz vezethet, főleg egy olyan helyzetben, amelyben a nyelvhasználati politika ilyen megosztó kérdés – írja Thors, aki alapvetően amiatt aggódik, hogy ez a lépés tovább élezheti az amúgy is bizonytalan helyzetet, például a Krím-félszigeten. Ugyanakkor ez a törvény Kárpátalja egyes magyar lakta településein a magyar nyelv használatát is lehetővé tette. A biztos óva intette az ukrán hatóságokat további elhamarkodott lépésektől, ugyanakkor felszólította őket, hogy minden nyelvi és etnikai kisebbség szempontjait tartsák szem előtt. A kisebbségügyi biztos egyúttal úgy véli, hogy az ukrán hatóságoknak széles körű konzultációt kell folytatniuk, hogy az új nyelvhasználati törvény az ukrán társadalom minden tagjának igényeit kielégítse, beszéljenek akár ukránul, akár oroszul, akár valamilyen más nyelven. Thors azt is kívánatosnak tartaná, hogy az ukrán hatóságok nemzetközi szervezetekkel, az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel is egyeztessenek annak érdekében, hogy a nyelvtörvény megfeleljen az európai mércéknek.
