A lemosó permetezés előtt
A lemosó permetezést meg kell előznie néhány fontos növényápolási és előkészületi munkának. A fák törzséről szedjük le az ősszel felhelyezett hernyófogó öveket, és azonnal égessük el. Kéregkaparóval vagy drótkefével alaposan dörzsöljük át a törzs és a vázágak kérgét, hogy a repedésekben megbújó károsítók a felszínre kerüljenek.
Ha azt az ősz és a tél folyamán nem tettük meg, akkor most haladéktalanul távolítsuk el a csonthéjasokról a gyümölcsmúmiákat, amelyek a monília első számú fertőzési forrásai. Ezeket az összeaszalódott gyümölcsöket gyűjtsük össze, és égessük el, vagy mélyen forgassuk a talajba.
A metszést is a permetezés előtt végezzük el, mert a megritkított koronát hatékonyabban vonja be a permetszer. A metszés során fordítsunk különös gondot az elhalt, beteg ágrészek eltávolítására. Gyakorlott kertészként se feledkezzünk meg arról az alapszabályról, amely szerint a két centiméternél nagyobb átmérőjű sebzéseket sebkezelővel kell lezárni. Metszés során adott időközönként fertőtlenítsük a metszőollót, mellyel megakadályozhatjuk bizonyos betegségek átvitelét egyik növényről a másikra.
Vizsgáljuk át és tisztítsuk meg a permetezőgépet, ha kell, cseréljük ki az elhasználódott alkatrészeket, különös tekintettel a fúvóká(k)ra.
A lemosó permetezésnek a neve is sugallja, hogy a műveletet nagy lémennyiséggel, áztatásszerűen végezzük. A kijuttatott permetlé mennyisége a fakorona átmérőjétől függ. Egy három méter átmérőjű fa esetében 5–6 liter, ugyanekkora, de sűrűbb ágrendszerű fánál 8–9 liter permetlevet juttassunk ki.
A lemosó permetezést mindig száraz, szélcsendes időben végezzük, hogy csökkentsük a szersodródás veszélyét, és növeljük a szer megtapadásának esélyét. A lemosó permetszerek mindegyike méreg, ezért a szer keverése, illetve kijuttatása során indokolt a védőfelszerelés használata.

Baktériumos és gombás betegségek
A tél végi lemosó permetezés alapkészítményei a széles hatásspektrumú és környezetbarát réztartalmú szerek. A réz a növény fejlődésére is kedvezően hat. Erősebbé, ellenállóbbá teszi a szöveteket, hatására a metszés során ejtett sebek is gyorsabban kalluszosodnak. A hagyományosnak számító rézgálicból ké­szített bordói lé mellett egyre terjednek a kis részecskeméretű, kevesebb hatóanyag mellett jobb borítást adó réz-szulfát hatóanyagú készítmények. A speciális tapadásfokozó adalékoknak köszönhetően jobb esőálló tulajdonságúak a készítmények.
A réztartalmú készítményekkel történő kezelések során tartsuk szem előtt az egyes fajok rézérzékenységét. Csont­héjasoknál (meggy, cseresznye, kajszi- és őszibarack) csak nyugalmi időszakban, almatermésűeknél (alma, körte, birs, berkenye) sziromhullásig használhatjuk. A héjas gyümölcsűek közül a mogyorónál nem érdemes rezet használni, mert legfontosabb gombabetegsége, a lisztharmat ellen kéntartamú szerrel védekezünk a tenyészidőszak folyamán. A dió esetében csak virágzás idején mellőzzük a réztartalmú készítmények használatát. A bogyósok közül legfeljebb a málnánál lehet szükség rezes lemosó permetezésre. A lisztharmatfertőzés megelőzésére kéntartalmú szereket vessünk be. Ezekkel a készítményekkel a kártevő rovarokat (pl. atka, levéltetű, pajzstetű, körtelevélbolha) is gyéríthetjük.

Kártevők gyérítése
Kifejezetten a kártevő rovarok ellen hatnak az olajos készítmények. Fontos tudni: az olajos és a hagyományos réztartalmú készítmények nem keverhetők! Attól függően, hogy az adott évben a korábbi tapasztalatok alapján a baktériumos és gombás eredetű betegségek vagy a kártevők – pl. a pajzstetvek – nagyobb kártételére számíthatunk, döntsük el, hogy rezes vagy olajos lemosó permetezést szeretnénk-e, illetve szükséges-e végezni. Tartsuk szem előtt, hogy bizonyos olajtartalmú készítmények csak fagymentes napokon kellőképpen hatékonyak.
Környezetünk és a kártevők természetes ellenségeinek (ragadozó atkák, ragadozó poloskák) védelme érdekében részesítsük előnyben az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett környezetbarát készítményeket.

(A Gazdabolt.hu nyomán)