…de szerencsésen meg is került. Közben az elveszett apácajelöltet, Iulia Ionescut kereste a fél ország, az egész rendőrség, az írott és elektronikus média. Úgy kutatták hollétét, mint a nemrég lezuhant repülőgépet a Nyugati-szigethegységben. De a lánynak volt annyi esze, hogy nem telefonálgatott, s így nehezen lehetett beazonosítani tartózkodási helyét.
A 15 éves eminens tanulólány a világhálón keresztül értesült a közelgő és elkerülhetetlen Apokalipszisről. Gyóntatója vigasztalta, hogy nem eszik olyan forrón a kását, és nem jön a világvége csak úgy ukmukfukk, de a kislány elhatározta, hogy apácának áll. Ezt 18 éves kora előtt nem tehette. Ő addig is a ma Romániában leginkább megbízhatónak tekintett egyház kebelén akart elbújni. Ez sikerült is neki. Aztán, amikor a kolostor lakói látták, hogy tűvé teszik érte az országot, vonatra tették, és hazafelé küldték. Közben kiderült, hogy két napig a Sihăstria Rarăului kolostorban tartózkodott. A szülők sejtése alapján az eltűnt apácalévendőt már kezdettől kolostorokban keresték. Az őt elrejtő kolostor alkalmazottjai először azt nyilatkozták, hogy nem látták. Második változatuk szerint egy napig ott tartózkodott. Végül a kolostor apátja megváltoztatta vallomását, és azt nyilatkozta, hogy két éjszakát is ott töltött. Amikor látták, hogy áll a bál, jobbnak vélték megszabadulni tőle, ezért küldhették haza.
Közben érdekes dolgok derültek ki az egyház berkeiből. A földi halandó, ha hazudik, bűnös. Az egyházfők sokkal szebben fejezték ki magukat. Nem nevezik hazugságnak azt, ami nem igaz, mert nem baj, ha eltagadod az igazságot, ha azzal más tévedését (tévelygését) leplezed. Akkor Isten előtt sokkal kedvesebb vagy.
Közben a lány gyóntatója is megmondta – ami különben közismert –, hogy a gyónási titok mindenekfölött áll. Nincs Romániának olyan törvénye, amely arra kötelezné a gyóntatót, hogy a hatóságoknak elárulja egy keresztény öngyilkossági szándékát, vagy ha az gyilkosságot akar elkövetni, mert a kánonok szerint ez titkos. A földi halandónak nehéz megértenie, hogy ha az öngyilkosság óriási bűn, amit az egyén maga ellen követ el, és az mást nem érint, akkor azt az egyháznak miért nem kötelessége megakadályozni. Vagy ha például a gyilkosjelölt éppen gyóntatópapját fenyegeti gyilkossággal, akkor az miért nem tehet egy lépést sem saját halála megakadályozására, ugyanis a világi törvények szerint ő maga is bűnrészes lesz saját halálában. Jelenleg a vallási kánonok alapján a gyóntató atya legfennebb tanácsolhatja, hogy a bűneit meggyónó mondjon le gonosz szándékairól.
Történt már olyan is, hogy egy bűnöző Bukarestben elkövetett gyilkosság után kolostorba vonult, ahol meggyónta cselekedetét (ezt a bűnöző árulhatta el utólag), és miután a rendőrség megtalálta, a pópa vállát vonogatta, arra a feltételezésre pedig, hogy akár meg is ismételhette volna tettét, már nem is mondott semmit.
