Interjú DUMITRU MARINESCUVAL, Előpatak község polgármesterével
Egyetlen községe a megyének Előpatak, mely nem a községközpont nevét viseli. Ez az utolsó ilyen jellegű közigazgatási örökségünk. Maradhatott volna Árapatak néven is, hisz az a községközpont, de hangzatosabb volt a totalitárius rezsim számára a történelmi patinájú Előpatak név, s lám, a fürdőtelep felvirágzása helyett a teljes romlás lett a végkimenet.
Az a vonat elment, s az önkormányzatnak most nem könnyű rendeznie a községpontot — ahol már a lakosság felénél jóval több a roma etnikumú — s a nyomor legalsó szintjén tengődő, majdnem teljesen cigány falut, Hetét, valamint a romokban heverő Előpatak-fürdőt. Egyetlen faluja a községnek, hol mérsékeltebbek a bajok, a fele-fele arányban magyarok és románok lakta Erősd.
— Polgármester úr, ha leszámítjuk Hidvéget és a hozzá tartozó Nyáraspatakot, Székföld bajai itt tetőznek.
— Valóban, a bajok nálunk tetőznek. Én azért most mégsem a panaszokkal és a nehézségekkel hozakodnék elő, hanem azzal, amit sikerült elérnünk a közelmúltban, s azzal, ami előttünk áll. Az adott dolgok egy részén úgysem lehet radikálisan változtatni, s a kihívásokat vállalni kell.
— Mint látom, önök megbirkóznak Előpatak bajaival, el tudnak képzelni egy majdani virágzó gyógyfürdőt oly módon, hogy a települést a népes roma teleppel együtt hozzák az elvárások szintjére. Javítottak a roma negyed közéletén, ivóvízhálózatot építettek, de biztató jelei mutatkoznak az új Előpataknak is.
— Csak így lehet. Előpatakon korszerű iskolát teremtettünk, épül az új óvoda, önerőből modern művelődési otthont alakítottunk a régi romosból, bekapcsolódtunk az Ispa-programba, hogy ivóvizet adjunk a telepnek, megterveztetjük a szennyvízhálózatot, visszaszereztük az egykori községházát, és megvásároltuk a telep majdnem egyetlen még épen maradt épületét, ahol az élelmiszerüzlet van.
— Mi lesz az ásványvizekkel?
— Részt veszünk A borvíz útja programban. Ennek keretében korszerű és szép foglalatot kap az iskola előtti fúrt kút, felújul a központi promenád, és egy új szénsavas meleg ásványvizes gyógyfürdő építésére is alapokat kapunk.
— Árapatakon építőtelep működik...
— Mert a gyereklétszám megköveteli, bővítjük a központi iskolát, korszerűsítjük a régi épületszárnyat, és új óvodát fogunk építeni, a jelenlegit visszaszolgáltattuk a református egyháznak. Görögkeleti templomunkat annyira megviselték a hetvenes évek földrengései, hogy nem lehet megerősíteni, és így az új templom építésében is segítenünk kell. Gondunk az egyre romló volt Damokos-udvarház helyzetének rendezése, mert rontja a községközpont arculatát. Hetében folytatjuk az elemi iskola javítását, új illemhelyet és kézmosót építünk.
— Erősd, bár kőhajításnyira Brassótól, továbbra is peremtelepülése marad a megyének, ahová semmilyen buszjárat nincs.
— Egy darabig még így marad, de már nem sokáig. Igyekszünk itt is megteremteni az infrastruktúrát. Van rendezett iskola és óvoda, a művelődési otthon épületéből még csak az ivóvíz hiányzik. Két dolog szükséges: az Olt hídjának újraépítése és a Botfaluig tartó út rehabilitálása. Ez a feltétele annak, hogy Erősd délnyugati kapuja lehessen Kovászna megyének. A hidat a mi megyei tanácsunknak kell újraépítenie, az út felújítása érdekében már cselekedtünk. A Szoros nevű övezetben, az Olt egyik holtárkában, ha minden sikerül, modern halastóra került befektető. Marad az erősdi út újbóli javítása, a szeméttel való gazdálkodás rendezése, a roma lakosság helyzetének jobbítását célzó pályázati lehetőségek maradék nélküli kihasználása. Segíteni szeretnénk falvainknak abban, hogy testvértelepülési kapcsolatokat építsenek ki a jövőben.
