Nem egyszerű áttekinteni a számos, B-vitaminként nyilvántartott vegyületet, amelyek mindenike egyaránt fontos szerepet tölt be szervezetünkben. Az azonos betűjellel történő besorolásukkal jelzi a tudomány, hogy együtt fordulnak elő táplálékforrásainkban. Szerteágazó hatásuk miatt könyvtárnyi anyag foglalkozik kémiájukkal, hatásmechanizmusukkal, a hiányukból fakadó betegségekkel, valamint leggazdagabb „lelőhelyükkel”.
Ismertetésük e helyen csak nagyon vázlatos, és a lényeges elemekre szorítkozhat.
Valamennyi vízben oldódó. Szervezetünkben egymással összehangolt tevékenységet folytatnak. Gyakran említik csoportjukat az idegrendszer és a bőr vitaminjainak, de ez eléggé egyszerűsítő jelölés.
A tiamin (B1-vitamin) a legkorábban felfedezett. Hiánya súlyos idegrendszeri zavarokat, a szív- és vázizmok fáradtságát okozza. Gabonacsírában, olajos magvakban, sertéshúsban, tejben, tojásban gyakoribb.
A riboflavin (B2-vitamin) alaptáplálékaink anyagcseréjét katalizálja, a bőr, csont, szem egészségéért is felel. Háziállataink mája gazdag B2-vitaminban.
A niacint (B3- vagy PP-vitamin) szervezetünk is előállítja a triptofánból. Szintén az anyagcsere, a koleszterintermelés és az idegrendszer vitaminja. Hatását az antibiotikumok, kávé, cukor gátolja. Előfordul a májban, sovány húsokban, olajos magvakban, sörélesztőben.
A pantoténsav (B5-vitamin) növekedésvitamin, anyagcsere-szabályozó, serkenti a nemi hormonok és a mellékvese mirigyeinek működését. A sörélesztőben található a legtöbb (12 mg 100 g-ban), májban, halban, sajtban, tojásban jelenléte kimutatott.
A piridoxin (B6-vitamin) rokon hatású az előbbiekkel, de ismert görcsoldó hatása is. Marha- és csirkemájban, majorsághúsban, gombában, lencsében, olajos magvakban található.
A biotin (B8- vagy H-vitamin) a bőr, haj épségét védi, a faggyúmirigyek túltermelését, az ekcémát akadályozza. A máj, belsőségek gazdagabbak H-vitaminban, ezeken kívül bőven fellelhető a tojás sárgájában, tengeri halakban, spenótban, gombában, szőlőben, banánban, grépfrútban.
A folsav (B9-vitamin) a vértest hem-szintéziséhez járul hozzá koenzimként. Hiánya vérszegénységgel kapcsolatos. Májban, tejben, tojásban, valamint a káposztafélékben és más zöld levelű kerti növényeinkben fordul elő.
A ciano-kobalamin (B12-vitamin) nevezetes arról, hogy szerkezetében kobalt elem található. Sejtek, különösen a vértestek anyagcseréjében vesz részt. Fontos szervezetünk genetikai anyagának és a nukleinsavak szintézisében. Előfordulása a már több B-vitaminnál említett májban, vörös és fehér húsokban, tengeri halakban, tojásban, tejben, sajtokban gyakori.
A kolin (az Alzheimer-kór ellensége), az inozit, para-amino-benzoesav (PABA), orotsav és a bioflavonoidok szintén a B-vitamincsoport nem kevésbé fontos tagjai.
Naponta 1–2 mg-ot, valamivel többet, 5–16 mg-ot a B3-vitaminból kell táplálékainkkal bejuttatni szervezetünkbe, mivel a felesleg kiürül (akárcsak a C-vitamin esetében). A reformboltokban vásárolható sörélesztő, a máj, a sovány hús és a zöldség ne maradjon ki napi étrendünkből.
