Szerkesztőségünk tagjait Incze Géza köszöntötte, majd Farcádi Botond főszerkesztő és Ferencz Csaba gazdasági ügyvezető felszólalása után Kádár Gyula történész valóságos sűrített történelemórát tartott, bemutatva egy-egy időszakot Székelyföld múltjából, érintve a szimbólumaink ellen folyó politikai hadjáratot. Szomorúan állapította meg, hogy az elmúlt huszonöt esztendőben negyven százalékkal csökkent a magyarság száma Erdélyben, de úgy vélte, az elkövetkező hat esztendőben megállítható lesz ez a tendencia, amennyiben sikerül önrendelkezési jogunknak érvényt szerezni. Kisgyörgy Zoltán gratulált az általános iskola vezetőségének, amiért idéntől a tanintézet felvette a falu neves szülöttje, Konsza Samu nevét, majd a névadó tanárról osztott meg történetet. Váry O. Péter a Gábor Áron-emlékévhez köthető eseményeket vetítette előre, de az olvasók figyelmébe ajánlotta néhai főmunkatársunk, Sylvester Lajos számos nagybaconi írását is tartalmazó, Ablak Erdővidékre című kötetét.
A nagybaconiak részéről előbb Mihály Árpád szólalt fel, örömmel nyugtázva, hogy terjesztőhálózatunkat bővítettük, így már kilenc óra előtt kezébe veheti a friss lapot, majd arra kért, rendszeresen közöljünk keresztrejtvényt. Szilágyi-Bartha Gábor agrármérnök felajánlással érkezett: látván a nyugdíjasok közösségformáló kitartó munkáját, 50 lejt ajánlott fel – többeket is bátorított, cselekedjenek hasonlóképp –, hogy klubjuk számára könyveket vásárolhassanak. Máthé Hajnal arról biztosított: amíg írott sajtó létezik, számíthatunk előfizetésére, mert bár az internetes tartalmat is „tapogatja”, de számára az igazi a kézbe vehető. Szóba került még, hogy vajon miként látják történelemírásuk hiányosságait a románok. Kádár Gyula és Farkas Réka szerint a történészek új nemzedéke igenis, hajlandó szembenézni az elmúlt közel százötven esztendőben tudatosan végzett történelemhamisítással, ám időbe telik, amíg szóhoz juthatnak, s befolyásolhatják a tankönyvek írását.