Oroszország elutasítja Ukrajnának azt a felvetését, hogy a Krímben kialakult válsághelyzetről konzultáljanak a két ország barátsági szerződése alapján – közölte az orosz külügyminisztérium.
Az új kijevi vezetés azt javasolta, hogy a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságban történt fejleményekkel összefüggésben haladéktalanul tartsanak kétoldalú konzultációt az 1997. évi orosz–ukrán barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés 7. cikke alapján. Moszkva álláspontja szerint azonban a Krím félszigeti események az ukrán belpolitikai folyamatok eredményeként következtek be. Moszkva cáfolta, hogy megsértette volna a csapatok mozgásáról szóló megállapodást a krími térségben. A külügyminisztérium közölte: a szevasztopoli bázisú orosz fekete-tengeri flotta páncélozott járműveinek mozgása a flotta ukrajnai körleteinek védelmével áll kapcsolatban, és a flottára vonatkozó orosz–ukrán megállapodásokkal teljes összhangban valósul meg. Tegnap este viszont orosz katonai szállító repülőgépek szálltak le a Krímben, és orosz páncélozott szállító harcjárművek kisebb oszlopa indult Szevasztopol irányából a terület fővárosa, Szimferopol felé. Az Ukrainszka Pravda szerint öt Il–76-os gép ért földet a félszigeten, a Gvargyejszkij katonai repülőtér körzetében.
Vlagyimir Putyin az erőszak továbbterjedésének megakadályozására szólított fel az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban a német kancellárral, a brit kormányfővel, valamint az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése során. Putyin igen fontosnak tartotta a helyzet mielőbbi rendezését, és megállapodott a külföldi vezetőkkel, hogy ennek érdekében kapcsolatban maradnak egymással. John Kerry amerikai külügyminiszter közben arra figyelmeztette orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy Oroszország ne mérgesítse el az ukrajnai helyzetet, s kérdéseket vetett fel a páncélozott járművek jelenlétéről.
Közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna területi egységének megtartása mellett a német, a francia és a lengyel külügyminiszter. Állásfoglalásukban rámutattak: az átmeneti kormánynak hatalmas kihívásokkal kell megbirkóznia, és csak a modernizációt szolgáló reformok, köztük a korrupció elleni fellépés révén javíthatnak az ukrán polgárok életfeltételein, ezt a munkát pedig a demokratikus értékekhez igazodva kell elvégezni.
Az Európai Bizottság a krími helyzetre reagálva minden felet felszólít, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és minden eddiginél jobban tartsák tiszteletben Ukrajna területi integritását.
A Kijevből elmenekült Viktor Janukovics államfő a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban sajtóértekezleten kijelentette, hogy továbbra is ő Ukrajna elnöke. A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, s leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért és nem készül katonai segítséget kérni senkitől. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kézbe a hatalmat, amelyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik. Janukovics közölte, hogy saját és hozzátartozói életét féltve távozott Ukrajnából.
Ausztria, Svájc és Liechtenstein is bejelentette, hogy befagyasztja volt ukrán vezetők bankszámláit, Svájcban emellett nyomozás indult Viktor Janukovics, valamint fia, Olekszandr ellen pénzmosás gyanújával.
