Rég nem volt ekkora egyetértés az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT), a szövetség kormányzati szerepvállalásával kapcsolatosan jóformán nem is fogalmazódtak meg dilemmák, egyhangúlag állt ki minden felszólaló ennek szükségessége mellett, és ellenszavazat nélkül hatalmazták fel a tárgyalócsoportot a Victor Pontáékkal kötendő megegyezésre. Az idei év legfontosabb eseményének az európai parlamenti választásokat nevezték, és tettre készen ígérték, hogy mindent megtesznek, ne maradjon brüsszeli képviselet nélkül az RMDSZ.
A kormányzati szerepvállalással kapcsolatos legtöbb kételyt Kelemen Hunor szövetségi elnök fogalmazta meg politikai beszámolójában, ám a mellette szóló érvek nála is túlnyomó többségben voltak. Hangsúlyozta, három lehetőség áll az RMDSZ előtt: ellenzékben maradni, „nem mindenáron, de ha teljesítik feltételeinket, az erdélyi magyar emberek érdekeit szem előtt tartva, vállalni a kormányzást”, vagy csak a parlamentben támogatni a Ponta-kabinetet. Bár az elnök ez utóbbit elmaszatolt megoldásnak nevezte. Bármelyik döntésnek megvannak a kockázatai – mondotta. Az RMDSZ jelen pillanatban a mérleg nyelve, biztosítani tudja a stabilitást, amely a jelenlegi helyzetben (az ukrán válságra utalt – szerk. megj.) nagyon fontos lenne Románia számára, de az elhúzódó politikai instabilitás az ország fejlődését is elakaszthatja.
Kelemen Hunor szerint, amikor az RMDSZ kormányon volt, nőtt a romániai magyar emberek biztonságérzete, amikor ellenzékbe kényszerült, „őrültebbnél őrültebb tervezetek jelentek meg, amelyek jogainkat csorbítanák, visszafordítanák, amit sikerült elérnünk”. Kiemelte, az RMDSZ számára a kormányzás vállalása nem ideológiai kérdés, számukra az a legfontosabb, megtalálják-e azokat az eszközöket, amelyekkel sikerül előbbre vinni az erdélyi magyarok, illetve Románia ügyét.
Az amerikai külügyből látszik Székelyföld
Az RMDSZ elnöke kitért az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló, a napokban napvilágot látott értékelésére is, üzent román tárgyalópartnereinek, hogy érdemes ezt alaposan tanulmányozni, a dokumentum ugyanis részletesen kitér az erdélyi magyarság helyzetére, szó van a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről, a prefektusok intézkedéseiről, arról, hogy sok esetben az igazságszolgáltatást használják arra, hogy visszanyessék a megszerzett jogokat, és beszél e jegyzék a moldvai csángók helyzetéről is. „Ez egy jelzés kell legyen a román politika számára is. S csak egyféleképpen értelmezhetjük: Romániában a kisebbségi jogok kérdése nincs teljes mértékben rendezve” – mondta Kelemen. Mint fogalmazott, ilyen körülmények között az RMDSZ tárgyalási pozíciója adott, és bízik benne, a megbeszéléseket nem földrajzi kérdésekkel kell kezdeniük, azaz nem arról folyik majd a vita, hogy Székelyföld létezik-e, hiszen ha ez már az amerikai külügyminisztériumból is látszik, akkor az itthoni román politikai vezetőknek is tudomásul kellene venniük.
Kelemen Hunor vázolta, három nagy fejezetből álló csomaggal ülnek tárgyalóasztalhoz: az egyik a közösségi, kisebbségi jogokról, az erdélyi magyarok specifikus érdekeiről szól, a másik országos gazdasági-szociális kérdésekről, a harmadik pedig az infrastrukturális fejlesztésekről.
Az EP-választásokkal kapcsolatban kifejtette, nem is akarja elképzelni, hogy nem lesz az RMDSZ-nek brüsszeli képviselete, „ha ott vannak képviselőink, akkor az ügyeink is ott vannak”, ha nem sikerül bejutniuk, azt látják az EP-ben, hogy nincs erős erdélyi magyar közösség, és kudarcuk ugyanezt üzeni majd a román pártoknak is – hangsúlyozta. Elmondta, folytatják a tárgyalásokat a Magyar Polgári Párttal (MPP) – erre egyébként az SZKT is megadta a felhatalmazást –, hosszú távú, az EP-választásokon túlmutató együttműködést terveznek, és nem támogathatják ugyan felvételüket az Európai Néppártba, mert annak tagjaivá csak parlamenti pártok válhatnak, de ha sikerül megegyezniük, az RMDSZ EP-listája módosítható. Mint köztudott, az MPP a lista harmadik helyére kérte jelöltjének felvételét.
Kormányra fel
Az elnöki beszámolót követő hozzászólások legfennebb egyszínűségükben okozhattak meglepetést, no meg abban, hogy alig akadt szónok, aki a kormányzati szerepvállalás feltételeiről szólt volna, és senki nem vetett fel ez ellen szóló érveket. Visszatérő motívum volt a korábbi tapasztalatok felemlítése, hogy döntéshozó pozícióból tudják segíteni a polgármestereket, ha ott vannak, könnyebb bármit elintézni, illetve pénzre is csak akkor számíthatnak az önkormányzatok. Amint Tánczos Barna Hargita megyei szenátor fogalmazott: „a legeredményesebbek akkor tudtunk lenni, amikor kormányon voltunk, vagy a parlamentből támogattuk azt”. „A politikát nem szabad ellenzékben játszani, hatalmat kell gyakorolni, erre kaptunk mandátumot. Az óvatosság most rossz tanácsadó” – fejtette ki Brassai Zsombor, a Maros megyei szervezet elnöke. Kovács Péter RMDSZ-főtitkár szerint az ország fejlődése, de a magyar–magyar és a magyar–román viszony szempontjából is jobb, ha az RMDSZ kormányon van. Kevesen emlegettek prioritásokat, a nagyváradi Szabó Ödön szerint az anyanyelvi oktatásnak kellene a lista élén szerepelnie, a kézdivásárhelyi Fejér László Ödön szenátor pedig a gazdasági kérdések fontosságára hívta fel a figyelmet. A marosvásárhelyi Vass Levente kifejtette, az a legfontosabb, hogy elkészüljön a Marosvásárhelyt Kolozsvárral összekötő autópálya-szakasz. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nem érvelt sem a kompromisszumkötés mellett, sem ellene, véleménye szerint a hangsúlyokra és vesszőkre kell figyelni. Ismét elemében volt Borbély László politikai alelnök, aki szerint az erdélyi magyarok érdekeit kell képviselniük, kőkemény tárgyalások lesznek, és naiv, aki azt hiszi, hogy most „lehozzák nekünk a csillagokat”, de ott kell lenni a döntések meghozatalánál, és ha nem teljesülnek elvárásaik, akkor van más eszközük, „mi már buktattunk meg kormányt 2009-ben” – mondotta.
Markó Béla egykori RMDSZ-elnök szerint hiba lenne feltételek nélkül vagy rossz feltételekkel kormányra lépni, de bűn lenne megfelelő feltételek mellett nem vállalni a kormányzati szerepet. Beszélt a kormányzás ellen felhozott érvekről is, hogy talán a mai verebet el kellene engedni a holnapi túzokért, „de hol van az túzok?” – tette fel a költői kérdést. Ha sokat várunk, a visszarendeződés elérheti Romániát is, ennek jelei már mutatkoznak – hangsúlyozta.
Kelemen Hunor a politikai vita zárszavában kiemelte: „Remélem, senki sem maradt azzal a benyomással, hogy itt minden eldőlt. Hétfőn dől el, hogy kormányra megyünk-e. Tudom, hogy a többség ezt szeretné, hogy jó feltételek mellett kormányozzunk, de az is lehet, hogy nem sikerül megállapodnunk.”
S bár az elnök kiemelte, örvend, hogy a vita során nem volt szó tisztségekről, az SZKT az együttműködés kereteit, feltételeit elemezte, a folyosókon már zajlott a tisztségek osztogatása, egykor kormányzati szerephez jutott RMDSZ-es tisztségviselők már tapogatóznak a minisztériumokban, hol, milyen posztok üresedhetnek, mire pályázhatnak.
