Közben felállt az új, ideiglenes kormány, nehogy vezetés nélkül maradjon az ország, és a parlament sürgősen dolgozni kezdett. Nem a társadalmi káosz, a gazdasági csőd elkerülése volt a legfontosabb számukra. Ó, nem. Hanem megszüntetni a régi rossz ukrán nyelvtörvényt, amely kedvezett a kisebbségeknek. Ettől most a más nemzetiségűek és a külföld is egyaránt köhög. Ro­mánia is vájogtat ellene, pedig csak olyasmiket ír elő, hogy megszünteti a kisebbségi nyelvek regionális nyelvként való elismerését és használatát. (Nálunk sincsenek elismerve a regionális nyelvek, akkor meg miért e felháborodás?) Ezt látva az újonnan kinevezett ukrán kormányfő tüstént megígérte, hogy rendezik a kisebbségi nyelvtörvény ügyét. Hogy miként, azt nem mondta, de a mostani tendencia szerint még sokat ronthatnak rajta. Meg lehet ígérni, és majd csak addig kell várni, míg felveszik az unióba Ukrajnát, azután pedig nem kell vele többet foglalkozniuk. Addig is életbe léptetik azt a hatvanoldalas ukrán törvénytervezetet, ami már elkészült.
A törvényalkotók, valószínűleg, a román alkotmányból is inspirálódtak, mert abban egységes nemzetállamként határozzák meg Ukrajnát. Románia több jó tanácsot adhatna Ukrajnának a nemzetiségi kérdésekben, mert ott is szemmel láthatóak még a kisebbségek, akárcsak nálunk. A kis népcsoportokat ne is említsük, csak azt, hogy a szomszéd ország lakosságának 30 százaléka orosz anyanyelvű. A Krím félszigeten többségben élő oroszok lázonganak, de ők most már Kijev ellen. Nem csak védhatalmi státust, hanem Putyin segítségét is kérték. Olvastam náluk olyan kommentárt, hogy a krímiek és más keleti tartományok lakói, a harkovi, donyecki oroszok miért kérnek segítséget Oroszországtól, mikor ők többségiek azokon a részeken, ahol élnek.
A Krím félszigetet még Hruscsov ajándékozta Ukrajnának 1954-ben. Az ottani gondok megoldásában is adhatnánk néhány nagyszerű tanácsot az ukránoknak. Például – mivel a Krímben számtalan helyen kitűzték az oroszok az orosz zászlót – küldjenek oda néhány prefektust Kijevből, hogy szedessék le. Különben már rég, még a Szovjetunió szétbomlásakor meg kellett volna szüntetni a Krím félsziget autonómiáját, de ha eddig nem tették meg, akkor cselekedjenek, amíg még lehet. Akár úgy, hogy régiósítással egy szomszéd tartományhoz csapják. Arról meg szó sem lehet, hogy a Krím félszigeten népszavazást tartsanak arról, hová akarnak tartozni. Mit képzelnek a többségi oroszok?
Milyen jó, hogy Ukrajnát az EU országai, valamint Amerika és Orosz­ország is magához szeretné édesgetni! Mivel rosszul áll anyagilag, máris megjelentek a Nemzetközi Va­luta­alap képviselői kölcsöneiket ajánlgatva, amit aztán fizethetnek vissza Ukrajna fennállásáig. Közben mindenki azt szavalja, hogy Ukraj­na nem szakadhat két- vagy többfelé. A jugoszláv polgárháború kitörésekor is azt mondták, mire persze Jugoszlávia darabokra hullott.