Ukrajna készül egy esetleges orosz támadásra, miközben a nyugati hatalmak tovább dolgoznak azon, hogy lebeszéljék Vlagyimir Putyint a katonai akcióról. A Krím félsziget már most is orosz ellenőrzés alatt áll, és helyszíni jelentések szerint újabb és újabb orosz katonák érkeznek a területre.
Az ukrajnai Luhanszkban és Donyeckben több százan ostromolták meg tegnap a helyi közigazgatás épületét. Többen az épület tetejére másztak és orosz zászlókat lengettek. Odesszában is oroszbarát tüntetők próbálták meg elfoglalni a városházát, de Kijev-barát tüntetőkbe botlottak, és kisebb csetepaték robbantak ki. Közben az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint a krími orosz erők megadásra szólították fel két ukrán hadihajó legénységét. A védelmi minisztérium szóvivője szerint négy orosz hadihajó a szevasztopoli hadikikötőben elzárta az ukrán Ternopil tengeralattjáró-elhárító hadihajó és a Szlavutics zászlóshajó útját, és felszólította a legénységet, hogy egy órán belül adja meg magát, vagy megrohamozzák a hajókat.
Mindeközben fokozódott a Moszkvára nehezedő nemzetközi nyomás. Joe Biden amerikai alelnök telefonon arra figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt, hogy Oroszország politikailag és gazdaságilag egyre jobban elszigetelődik, ha nem vonja ki erőit Ukrajnából – közölte tegnap a Fehér Ház egyik tisztségviselője. „Az alelnök világossá tette, hogy amennyiben nem oldódik meg az ukrajnai helyzet, akkor Oroszország növekvő politikai és gazdasági elszigetelődéssel fog szembenézni” – jelentette ki a neve elhallgatását kérő illetékes. Chris Murphy demokrata szenátor bejelentette, hogy az amerikai felsőház az ukrajnai intervenció miatt Oroszország elleni szankciókat mérlegel, amelyek az orosz bankokkal szembeni büntetőintézkedéseket, számlák befagyasztását és beutazási korlátozásokat foglalhatnak magukban.
Oroszország nyilvánvalóan megsértette nemzetközi kötelezettségeit – jelentette ki tegnap Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását követően. Az EU ezért felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait a fekete-tengeri flotta működését szabályozó orosz–ukrán megállapodás által meghatározott támaszpontokra – közölte Ashton. A külügyi főképviselő szerint az EU azt is elvárja, hogy Moszkva kezdjen egyeztetéseket az ukrán kormánnyal és az amerikai–brit–orosz 1994-es budapesti memorandum többi aláírójával. Közben az Európa Tanács elnöke, Herman Van Rompuy március 6-ára rendkívüli ülésre hívta össze az Európai Unió állam- és kormányfőit. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára Ukrajna függetlenségének tiszteletben tartására szólított fel, és figyelmeztette Oroszországot, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább mélyítheti a válságot.
Oroszország viszont nem enged a nemzetközi nyomásnak. Az orosz külügyminisztérium szerint a NATO-tanács vasárnapi bíráló nyilatkozata nem segíti elő a helyzet stabilizálását Ukrajnában. Az az álláspont, hogy Oroszország veszélyezteti Európa békéjét és biztonságát, „véleményünk szerint nem segíti elő az ukrajnai helyzet stabilizálását, és csak azokat az erőket bátorítja fel, amelyek az eseményeket a saját felelőtlen politikai céljuk elérésére szeretnék kihasználni” – hangoztatta a minisztérium egy tegnapi közleményben. A dokumentum szerint „az orosz flotta Krím területén lévő alakulatai nem avatkoznak be az ukrán belpolitika eseményeibe”. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerint fontos megvédeni az ukrán állampolgárok jogait, és ebbe beletartoznak a Krímen élő oroszok is. Moszkva indokolatlannak tartja a G8 országcsoport júniusra tervezett szocsi csúcstalálkozója előkészületeinek leállítását is, és politikailag károsnak ítéli meg a világ hét vezető ipari hatalmának döntését. Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok (G7) vezetői vasárnap közölték, hogy Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8 országcsoport működik.
