Nehéz kitalálni, mi vezérelte Traian Băsescu államelnököt, hogy tovább nyújtsa, halassza az egyre kínosabb és károsabb belpolitikai válságot, s azon is csak ötletelhetünk, hogy tegnap teljesen váratlanul miért határozott mégis az új miniszterek beiktatásáról. Megszokhattuk, ha Băsescuról van szó, bármire számíthatunk, sőt, annak ellenkezőjére is, hétéves regnálása alatt már számtalanszor bizonyította: képes váratlan, többnyire kellemetlen meglepetéseket szerezni politikai ellenfeleinek.
Az államelnök az elmúlt napokban eljátszotta, hogy az alaptörvény betartása és az új kormány legitimitása miatt aggódik – pedig nyilvánvalóan nem ez vezérelte, s most már e hirtelen engedékenység is gyanús, hisz ha Ponta teljesíti feltételeit, és felelősséget vállal új kormányprogramjáért, maga után vonhatja egy bizalmatlansági indítvány benyújtását – és bukott már bele kormány olyan tervezetbe, melyben szerepelt a marosvásárhelyi orvosi magyar tagozatának létrehozatala. Nem véletlen, hogy Băsescu az elmúlt napokban ismét előkapta a magyar kártyát, s követelte, az RMDSZ-szel kötött megállapodás részleteit iktassák a kormányprogramba, ne utólag szembesüljön a románság, miként adták el Pontáék a magyaroknak az országot. S miközben az RMDSZ túlzó követeléseire hivatkozott, feledni látszott, hogy számosat közülük – például a kisebbségi törvényt – maga is támogatott, amikor a magyar képviselet pártjával szövetkezett. S még cifrább, hogy miközben az ukrajnai zavargások miatt aggodalmaskodik, ahol a hatalomra került ellenzék eltörölte a korábbi, kisebbségek – így ott élő románok számára is – kedvező nyelvtörvényt, mintegy véletlenül kezd beszélni arról, hogy a romániai magyarok még a kórházakban is anyanyelvüket használnák, csak finoman jelezve: etnikai feszültség, netán még súlyosabb dolgok is következhetnek, ha nem szabnak idejében gátat a magyarság eltúlzott igényeinek. Magyarellenes retorikájával sikerült jó 20–25 évvel visszavetnie ismét a közbeszédet, csodálói és ellenfelei egy szólamban szidják napok óta az RMDSZ-t, s bennünket, itt élő magyarokat. S lám, most ebben a közhangulatban kell Pontának bemutatnia egy olyan kormányprogramot, melyben tételesen is szerepel néhány, igaz, csekély, de a románság számára elfogadhatatlannak látszó magyar igény.
Lehet, a külföldi nyomás kényszerítette meghátrálásra az államelnököt, de tulajdonképpen így teljesedett ki vezércsele. Felfokozta a hangulatot, s most várja, hátha megbukik a frissen beiktatott kormány. Nem valószínű, hogy erre sor kerül, hisz a parlament 60 százaléka szavazott bizalmat az új kabinetnek, de néhány napig ismét Băsescu volt a középpontban, s minden bizonnyal új pártja népszerűségét is sikerült kicsit feljebb tornáznia. S ami számára még fontosabb, megmutatta: számolni kell vele, rajta áll vagy bukik minden, ő a kakas a szemétdombon.