Az Európai Unió felfüggeszti a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket Oroszországgal – többek között erre jutottak a tegnapi rendkívüli EU-csúcson. Előtte a krími vezetés közölte, elszakadnak Ukrajnától, és március 16-án népszavazást is tartanak erről.
Miután az uniós országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket, Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke ismertette a döntéseket. A találkozó zárónyilatkozatában határozottan elítélték, hogy Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, mégpedig anélkül, hogy ezt kiprovokálták volna. Felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza erőit állandó állomáshelyükre, és haladéktalanul tegye lehetővé nemzetközi megfigyelők eljutását a helyszínre. Van Rompuy beszámolt arról is, hogy az unió támogatja az Oroszországot is magában foglaló G8 országcsoport következő csúcstalálkozójára való előkészületek felfüggesztését. Ha a békés, tárgyalásos rendezés érdekében az elkövetkező napokban nem történik érdemi előrelépés, újabb szankciókat fogadnak el Oroszországgal szemben, így például vízumtilalmi és vagyonbefagyasztási intézkedéseket hoznak, illetve lemondják a következő EU–orosz csúcstalálkozót. Ha pedig az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé, akkor annak „súlyos és messzire ható következményei” lesznek az EU–orosz viszonyra nézve, beleértve széles körű gazdasági következményeket is. Az EU kész kontaktcsoportot felállítani a számára egyaránt fontos orosz és ukrán kapcsolatok békés, tárgyalás útján történő rendezésére, melyek figyelembe veszik Ukrajna területi integritását, védik a kisebbségek jogait, szabad és igazságos választásokat segítenek elő. Herman Van Rompuy nagyra értékelte, hogy Ukrajna tárgyalásos rendezésre törekszik. Leszögezte, hogy a Krím félsziget jogállásáról a krími hatóságok által kiírt népszavazás ellentmond az ukrán alkotmánynak, és nélkülöz minden jogalapot. Az unió sürgős kérdésként kezeli az EU–ukrán társulási megállapodás ügyét, és annak a politikai jellegű fejezeteit hamarosan aláírják.
A csúcstalálkozót megelőzően a krími parlament elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz, március 16-án pedig népszavazást tartanak a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról. A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként, a második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását.
