A szervezésben a legelők jó kihasználása, állatokkal való optimális lefedése mellett célnak tekintik, hogy a lehetőségekhez mérten támogassák a kis juh- vagy tehénállománnyal rendelkező gazdákat. „Azt szeretnénk elérni, hogy nőjön a község állatállománya, a gazdák érezzék, az egyesület értük van. Nem utolsósorban a legelők területének növelése, a szakszerű legelőgazdálkodás is célunk” – mondta el érdeklődésünkre a szervezet alelnöke, Csoma Károly.
Eddig a juhtartó gazdák számára szabták meg a támogatásokat, a napokban a tehenészek javára is döntést hoz az igazgatótanács.
A határozat értelmében az egyesület felvállalja a juhok kötelező oltásainak, kezeléseinek költségeit. Minden gazda esetében legtöbb 150 juhra fizetnek, ami állatonként 6,82 lejt jelent. Ezen túlmenően az egyesület hozzájárul a juhok őrzési költségeihez. Álla­tonként 25 lejt vállal fel, de csak azon gazdák esetében, akik legtöbb 150 juhot tartanak. Nem részesülnek a támogatásban azok, akik az esztenát létesítik, mivel nekik amúgy is további hasznuk származik a nyári legeltetésből. Általában 50 lejért vállalják a juhászok a nyájak nyári őrzését, legeltetését. Az állat tulajdonosa a legelőre vonuláskor 25 lejt fizet a juhásznak, ősszel, behajtáskor az egyesület fizeti ki a hátralévő részt, ugyancsak a juhásznak.
A korábbi években néhány nagygazda bérelte a községi legelőket, sok kisgazdának nem jutott legelő, ezért is csökkent a zágoni állatállomány. Az egyesület ez évtől külön legelőrészt tart fenn a kisgazdák számára.
Az idénre járó földalapú támogatásból elsősorban a koncessziós bért fizetik ki a köz­ségházának, majd a gazdák támogatására megítélt összegeket törlesztik. A megmaradt pénzt legelőpucolásra, karbantartási munkákra és az egyesület működési költségeire kívánják fordítani.
A zágoni gazdák szervezetének közel hatvan tagja van, további több mint ötvenen iktatták belépési kérésüket, ezeket legközelebbi ülésén bírálja el a vezetőtanács.