Temetőinkben jeles személyiségek jobbára gondozatlan síremlékeit próbálják felújítani, menteni, a jeltelen, de hiteles adatok alapján azonosított hantokat meg is jelölik. S mert jobbára a szabadságért küzdő rangos negyvennyolcasok és közhonvédek elhagyott, gondozatlan sírjait mentik, munkájuk eredményeit a március 15-i emlékünnepségek táján láthatjuk.
2012-ben a sepsiszentgyörgyi vártemplomi temetőben egy dísztölgy ültetésével indult tevékenységük. Szilágyi Sámuel (1799–1857) 1848-as alezredes sírhalmára került a ritka fa, majd emléktáblával jelölték meg a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőben a Nagy család sírboltját, ahol az önéletíró Nagy Elek (1799–1872) honvéd alezredes porai pihennek, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a szabadságharcban. Az emléktáblát megáldotta Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi kanonok-plébános. A fiatalok a sepsiszentgyörgyi vártemplomi, majd a városhoz tartozó kilyéni és szotyori temetőben is derék mentőmunkát végeztek. S mert most, március idusán időszerű ezekkel ismerkednünk, Nagy Gábortól, az egyesület elnökétől érdeklődtünk. Beszélgetésünk alkalmával érkezett az egyesület székházához az emlékkopja, amit a vártemplomi temetőben szándékoznak elhelyezni Eimann Károly (1828–1902) honvéd főhadnagy egykori sírhalma közelében. A gondozatlan sírhelyet ugyanis időközben eladták, a sírkövet bizonyára összezúzták. Az új emlékkopja Gazda Zoltán munkája.
– Az egyre fogyó honvédsírokra is kiterjedt figyelmünk – mondta Nagy Gábor. – Kónya Ádám egykori térrajza alapján akadtunk rá 2013 nyarán a kilyéni unitárius temetőben Incze Ferenc és Incze József közhonvéd sírjára, megtakarítottuk a sűrű bozóttól, rendeztük a sírhalmokat, újraírtuk a még álló kövek feliratát. Hasonló módon jártunk el Huszti Mózes honvéd síremlékével is. Három negyvennyolcas harcos megújított emlékével gazdagodott tehát a település, és ha a helyieknek gondjuk lesz március 15-én virágot is helyezni rá, hosszú ideig emlékeztetik az ott élőket, hogy e település fiai is részesei voltak a szabadságharcnak. Csoportunk március 15-én mind a három felújított sírhalomra elhelyezi az emlékezés koszorúit. A kilyéni munkát folytatni szándékozunk, mert tudtunkkal a Székely–Potsa családi kriptában nyugszik Székely Gergely honvédhuszár főhadnagy, s miként azt a Kónya-féle helyrajz sugallja, testvérbátyja, Székely Károly is. A családi kriptát emléktáblával jelöljük meg, és szeretnénk az elkövetkezőkben azonosítani a szabadságharcban részt vevő kilyéni Szilágyi László sírhelyét is, mely a közelben található. Törekvéseinkben segített Demeter Lajos helytörténész és Egyed Kolumbán László kilyéni református lelkész.
A MERT-esek nemcsak mentőmunkát, hanem kutató- és azonosító munkát is végeznek. E sorok írója szerint Szilágyi László (1829–1848) ifjú nemzetőr, aki 19 évesen hunyt el betegségben Fehéregyházán, bizonyára szüleivel egy sírban nyugszik, ugyanis a sokak által feltételezett Szilágyi-sírkövön, amelyet néhai Szilágyi Ferenc sepsiszentgyörgyi lakossal azonosítottunk, 2009-ben még jól kivehető volt a Boga Jutzi név. Szilágyi László édesanyja az adatok szerint Boga Juci volt. Bár az említett személyek életéről és a szabadságharcban való részvételükről bőséges adatokat közölt Demeter Lajos és Demeter László, olvasóink kedvéért megjegyezzük, hogy Incze Ferenc kilyéni köz­ségi bíró volt, a két Székely pedig kiemelten fontos szerepet töltött be a szabadságharcban: Gergely megsebesült a kökösi csatában, Ká­roly pedig politikai szerepet vállalt.
– Szotyorban Gidófalvi László honvédfőhadnagynak emlékkövet állítottunk – folytatja Nagy Gábor –, mert a régi síremléken csak a felesége neve szerepel. Feltételezik, hogy férjét is oda temették. Ezért  a sírkő elé nevével új kőlapot helyeztünk el, amelynél a tavaly halottak napján áldást mondott Berszán Sándor szotyori református lelkész.
„Gidófalvi László jogász volt. A család régi neve Kövér – írta Városom, Sepsiszentgyörgy című könyvében Kisgyörgy Benjámin (2004). – A szabadságharcban Bem seregében harcolt, a piski csatában kitüntették. Világos után apja közbenjárására kapott kegyelmet. Egy ideig a Rikán Belüli ’48-as honvédegylet elnöke, majd pénztárosa volt (....) 87 éves korában hunyt el a Sétatér utcai (ma Kós Károly utca) házában. A református egyház szertartása szerint a szotyori temetőben helyezték örök nyugalomra.”
Szotyorban Lőrincz János nemzetőr és honvéd hadnagy sírkövét is felújította a MERT önkéntes munkacsoportja, újraírták a kő eredeti feliratát. Itt Miklós András helybeli lakos segítette őket. A sírkő közelében áll Lőrincz József honvéd őrnagy tavaly elhelyezett emlékkopjája, amelyet a család késői leszármazottja, Lőrincz Kálmán nagyborosnyói alpolgármester állíttatott (Kiss István munkája). Lőrincz János (1818–1887) nemzetőrtisztként, hadnagyként szolgálta a szabadságharcot, anyagiakkal segítette a Mikó-kollégium főépületének felépítését. Testvéröccse, Lőrincz József (1820–1876) a szabadságharc idején Bem tábornok őrnagya volt, részese több ütközetnek. Nagyszebenben halálra ítélték, amit várfogságra változtattak. Sepsimagyarósra nősült. Halála után szülei mellé, a szotyori temetőbe temették. Szülei kőkeresztje ma is áll. Lőrincz József síremlékéről azonban nem tudunk. Arcképét Nagy Sándor néhai hidvégi református pap, az önvédelmi harc résztvevője és leírója közölte. A MERT-csoport munkája azt bizonyítja, van még elvégeznivaló pusztuló háromszéki temetőinkben. Lesznek még olyan elhagyott, gondozatlan síremlékeink az elkövetkező években is, amelyekre virágokat helyezhetnek a késői emlékezők.
Felmérték a helyzetet, tudják, mit kell elvégezniük a közeljövőben. A nyáron és jövőre Gyárfás Károly honvéd tizedes nyughelyét rendezik, Gyárfás Lajos düledező sírkövét, Szabó János honvéd sírját a vártemplomi temetőben. Nem feledkeznek meg az említett temetőn kívül álló síremlékről sem, ahol Demeter József főhadbiztos nyugszik, de még nem tisztázott a terület tulajdonjoga. Anyagilag támogatta őket a városi önkormányzat, de pályáznak a megyei tanácsnál is, s befoglalják azokat a környező településeket is, ahová még el akarnak jutni, mint Gidófalva, Sepsi­kőrös­patak, Kálnok. Eimann Károly honvédhadnagy emlékkopjáját március 14-én 18 órakor avatják a vártemplomi temetőben. Áldást mond az egyházközség lelkésze.