Nyilatkozatot fogadott el tegnap a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségéről a dél-ukrajnai terület törvényhozása és a városi képviselő-testület, az ukrán parlament pedig politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló államoktól.
Nem akarnak visszatérni
Volodimir Konsztantinov, a Krím Legfelső Tanácsának (parlament) elnöke azt hangoztatta a parlamenti ülése után: kizárt, hogy a terület a jövőben visszatérjen Ukrajnához. Ezentúl a területet Krím Köztársaságnak nevezik – mondta. Leszögezte, a Krím elismeri ugyan Viktor Janukovicsot Ukrajna elnökének, de a maga útját fogja járni. A krími parlament határozatot fogadott el arról, hogy létrehozzák a rendőrséget segítő polgárőrséget, és döntött arról is: helyreállítják a krími tatárok jogait, valamint integrálják őket a krími közösségbe. A parlament egy további döntésében megtiltotta számos politikai párt és társadalmi szervezet működését a félsziget területén, többek között a radikális Jobboldali Szektorét. A Krím légterét lezárták a kereskedelmi légi járatok előtt, csupán az Oroszországból érkező repülőgépeket engedték be.
Az orosz külügyminisztérium jogszerűnek tartja a Krími Autonóm Köztársaság és a krími Szevasztopol függetlenségéről elfogadott nyilatkozatot. Az ukrán parlament viszont politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló államoktól, és felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből, hagyjon fel az ukrán állam elleni agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét. A határozatban a képviselők azt kérték, hogy „Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok – mint a budapesti memorandum aláírói – teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.
Az ukrán rendfenntartó szervek adatai alapján „a legszerényebb becslések szerint” legalább 18 780 orosz katona tartózkodik jelenleg a Krími Autonóm Köztársaságban. A krími konfliktus kirobbanása óta orosz katonák az ukrán állami határőrszolgálat 56 objektumából 40-et vontak blokád alá és tettek cselekvésképtelenné. Húsz állami létesítményt foglaltak el, és 46-ot tartanak blokád alatt. Négy laktanyát szálltak meg, és 37-et kerítettek be.
Diplomáciai erőfeszítések
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) szóvivője közölte: a szervezet nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, hogy megfigyelőket küldjön az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra. A Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek – magyarázta. A visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – külügyminiszterei a német diplomácia vezetőjével tárgyalnak az ukrán válságról csütörtökön Budapesten, a találkozót a német fél kezdeményezte – jelentette be Berlinben a magyar Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.
Az Európai Unió jövő hétfőtől szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben a Krím félszigeti katonai intervenció miatt – jelentette ki Varsóban Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A német külügyminiszter viszont Tallinnban járva úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió újabb lépésekről dönthet Oroszországgal szemben, ha Moszkva a hét végéig nem változtat Ukrajnával kapcsolatos magatartásán. Tegnap ismét tárgyalt telefonon a válság megoldásáról Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter. „A véleménycsere során konkrét orosz és amerikai javaslatokról volt szó a civil béke és egyetértés biztosítása érdekében” – közölték Moszkvában, de annak nincs jele, hogy a felek megállapodtak volna valamiben. Az Egyesült Államokat nem elégítették ki azok a válaszok, amelyeket Oroszország adott az ukrajnai válság diplomáciai rendezésére vonatkozó amerikai javaslatokra – jelentette ki a telefonbeszélgetéssel kapcsolatosan Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő.
NATO-gépek Románia légterében
Repülést hajtott végre Románia légterében a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépe. A román védelmi minisztérium közleménye szerint a repülésre a NATO Észak-atlanti Tanácsa által jóváhagyott és előre meghatározott útvonalon került sor. A NATO hétfőn közölte, hogy AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében.
