Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője szerint az orosz hadsereg átfogó benyomulása fenyegeti Ukrajnát. Donald Tusk lengyel kormányfő eközben Varsóban bejelentette, hogy az Európai Unió társulási és szabadkereskedelmi megállapodásának politikai részét már jövő héten aláírhatják Ukrajnával.
Komédia a népszavazás
Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője, Andrij Parubij tegnapi kijevi sajtóértekezletén közölte, hogy az orosz fegyveres erők több mint 80 ezer katonát, továbbá csaknem 270 harckocsit, 180 páncélozott harcjárművet, 380 tüzérségi üteget, 18 rakéta-sorozatvető rendszert, 140 harci repülőgépet, 90 csapásmérő katonai helikoptert és 19 hadihajót vontak össze az ukrán határoknál. Kijelentette, hogy ezek közül két alakulat van közvetlenül Ukrajna északi határánál, ahonnan állítása szerint néhány óra alatt elérhetik a fővárost, Kijevet.
Az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy tegnapra virradóra az Ukrán Biztonsági Szolgálat Herszon megyében leleplezte az orosz hadsereg egyik felderítő csoportját, és letartóztatta tagjait. Mint az SZBU sajtóközpontjában közölték, a felderítők feladata adatgyűjtés volt a megyében az ukrán hadsereg elhelyezkedéséről és készültségi fokáról.
A Krím félsziget kapcsán Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök azt mondta, hogy az ukrán hadsereg ott nem fog fellépni, mert azzal védtelenné tenné az Oroszországgal közös, keleti határát. Turcsinov merő komédiának nevezte a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást, amelynek megtartásáról szavai szerint „a Kreml irodáiban” döntöttek. „Ez egy komédia, Krím lakosságának többsége bojkottálni fogja ezt a provokációt” – jósolta, de hozzátette, hogy a Krímet ellenőrző katonáknak eszük ágában sincs rendesen megszervezni a referendumot, s nem haboznak majd hamis adatokat közölni az egyes szavazóhelyiségekből.
A krími tatárok ellenzik
Az orosz államfő a krími tatárok Moszkvában tartózkodó befolyásos politikusával telefonon vitatta meg a félsziget helyzetét – közölte a Kreml sajtószolgálata. A beszélgetés Tatárföld volt elnökének közvetítésével jött létre tegnap. Mintyimer Sajmijev, az Oroszországhoz tartozó Tatár Köztársaság volt vezetője azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin elnök és Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője, a krími tatárok törvényhozása, a medzslisz korábbi elnöke hosszas „építő jellegű, baráti telefonbeszélgetést folytatott egymással”. Sajmijev elmondta, hogy Dzsemiljev aggódik Ukrajna területi egysége, valamint a vasárnapra meghirdetett népszavazás következményei miatt. A krími tatárok törvénytelennek tartják az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról szervezett referendumot. A tatárok a Krím félsziget lakosságának 12 százalékát teszik ki.
Merkel bírál
Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az Európai Uniót is hátrányosan érintheti, ha kemény szankciókat kell bevezetni Oroszország ellen – fejtette ki Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke a párt frakcióülésén. A tanácskozás résztvevőinek beszámolója alapján német hírportálok azt írták, hogy Angela Merkel szerint továbbra is kettős stratégiát kell követni az ukrán válságban: nyomást kell gyakorolni Moszkvára, és nem szabad visszariadni az EU számára is fájdalmas büntetőintézkedésektől, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet az orosz vezetéssel. A beszámolók szerint Angela Merkel rendkívül hevesen, erős érzelmi töltettel bírálta Oroszország ukrajnai tevékenységét. Úgy vélte, hogy Moszkva megsérti a második világháború után kialakult világrend alapelveit. „A Krím félszigeten alkalmazott eljárás annexió, a terület erőszakos bekebelezése. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország ezt végrehajtsa” – idézték a kancellárt CDU-s képviselők.
Közös nyilatkozatban szólították fel a világ hét legfejlettebb ipari államának (G7) vezetői és az Európai Bizottság (EB) elnöke Oroszországot, hogy ne támogassa tovább a Krímben megtartandó népszavazást, amelynek eredményét nem fogják elismerni. Rámutattak, hogy a népszavazás nem megfelelő előkészítése és az orosz csapatok megfélemlítő jelenléte miatt a folyamat mélyen elhibázott lenne, és annak ily módon nem lenne erkölcsi ereje sem. A Krím annektálása az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záróokmány, az 1997-es orosz–ukrán barátsági és együttműködési szerződés, az 1997-es kétoldalú bázis-megállapodás és az 1994-es budapesti memorandum megsértését jelentené – szögezték le.
Az amerikai kongresszus két háza a krími konfliktus kapcsán egyaránt határozatban követelte kedden az orosz csapatok azonnali kivonását az Ukrajnához tartozó Fekete-tengeri félszigetről, keményebb szankciók bevezetését szorgalmazva Moszkvával szemben.
