Szombaton fél tízkor tárogató hangja hívta a maksai református templomkertbe az ünneplőket, ahol Bács-Benke László polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, áldást mondott Györgyi Zsolt helyi református lelkész, aki szerint 1848. üzenete: legyen egység, áldozatkészség és hit.
Az ünnepség leglátványosabb mozzanataként a gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület huszárcsapata vezetésével az emlékező közösség Gábor Áron eresztevényi síremlékéhez vonult, ahová hagyományosan begördítették a faágyút, őrséget állt a 15-ös Székely Határőr Gyalogezred bélafalvi Tu­zson János Szakasza (felvételünk). A koszorúzás méltóságát csorbította, hogy az átmenő forgalmat nem állították le arra a néhány percre, amiért a tömeg zúgolódott is kellőképpen.
Az iskolaudvaron tartott ünnepségen Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a Legyen béke, szabadság és egyetértés felszólítás vezeti be az 1848. március 15-i pesti forradalom híres tizenkét pontját, és ezzel a felszólítással zárul Magyarország 2002. január 1-jén hatályba lépett új alaptörvénye is, mert ’48 üzenete ma is aktuális. Lehet-e fontosabb történelmi referencia számunkra napjainkban, mint a béke, amikor szomszédságunkban, Ukrajnában egy nagy ország európai jövőjéért küzd, és egy még nagyobb ország katonai erővel próbálja megakadályozni ezt? – kérdezte, és leszögezte: 2014. március 15-e mindenekelőtt a kárpátaljai magyarsággal való szolidaritás napja kell hogy legyen, ahol kétszázezer magyar testvérünk él ma gombóccal torkában egyik napról a másikra. Németh Zsolt Maksa és egész Háromszék mártírjaira emlékezett, és külön Gábor Áronra, a székely Petőfire, majd a jelen küzdelmeiről és feladatairól beszélt. Elmondta, a legfontosabb feladat a következő években a nemzeti egyetértés megteremtése Ma­gyarországon és Erdélyben, ami ma már közös lehetőség, hiszen április 6-án az erdélyiek újra képviselőket is küldhetnek az országgyűlésbe, újra részt vehetnek a nemzet sorsáról való döntésben, az egyetértés kialakításában. „Az önök részvétele nyomán a magyar országgyűlés nemzetgyűléssé alakul. Az ország házából a nemzet házává válik, ahol határoktól függetlenül minden magyar szava számít.”
Voloncs Szilvia, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja, a szónokverseny résztvevője azt mondta, Gábor Áron védte ezt a földet, nekünk már csak továbbadnunk kell az örökséget, és feltette a kérdést: vajon ha ’48 hősei végignéznének rajtunk, elégedettek lennének-e?
1848–49-ben harcolni kellett a magyar szabadságért,  most elsősorban élnünk kell ugyanezért – szögezte le Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Okosan, bölcsen, tisztességgel, következetesen, a jog és a demokrácia fegyverével szeretnénk elérni célunkat – mondta a szónok, aki szerint az autonómiáért vívott harcban csak akkor lehetünk eredményesek a román homogenizáló és egységes nemzetállam-szemlélet ellenében, ha képesek vagyunk összefogni – a politikai szervezetek, pártok, magyar történelmi egyházak, az egész társadalom, maga a közösség. „Azt fogadjuk itt meg, Gábor Áron születésének kétszázadik esztendejében, március 15-én, hogy az utat végigjárjuk, nem hagyjuk magunkat addig, amíg el nem érjük azt, hogy Székelyföld szabad legyen, autonóm legyen, az erdélyi magyarok szabadok legyenek.”
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ünnepi üdvözletét Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja olvasta fel. „A magyar nemzet 1848. március 15-én kinyilvánította összetartozását. Kinyilvání­tot­ta, hogy a saját útján akar járni, irányítani akar­ja saját életét, és szabadságot akar, hogy maga dönthessen saját ügyeiben. Ma már van saját nemzeti alaptörvényünk, saját nemzeti gazdaságpolitikánk, amely révén a magunk lábán állunk. Egyesítjük a világban szétszórt nemzetünket, és vannak saját erőnkből megvalósított eredményeink, amelyeket senki sem kérdőjelez meg. Az előttünk álló magyarországi parlamenti választás történelmi lehetőség mindannyiunk számára. Belép­hetünk a magyar nemzet új korszakába, amelyet az elmúlt évek közös erőfeszítéseivel teremtettünk meg. A most létrejövő magyar országgyűlés hivatalosan is a nemzeti parlament lesz, a nemzet parlamentje, a magyar nemzet egészét fogja képviselni. Magyarország most azt kéri önöktől, hogy éljenek a választás jogával és lehetőségével. Rég voltunk ilyen közel ahhoz, hogy erős országunk és erős nemzetünk legyen, mint most. Megdolgoztunk, megküzdöttünk érte. Kérem, ne feledjék, magyarnak lenni egyet jelent a bátorsággal. Legyünk hát bátrak, mint a negyvennyolcas magyarok voltak, és mutassuk meg a magyar nemzet erejét, egységét. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”
Az ünnepségen közreműködött a Nagy Mózes Elméleti Líceum Pakó László vezette énekkara, zenés-verses műsort mutatott be a maksai Orbán Balázs Általános Iskola, az eresztevényi EMI, a Maksai Ifjúsági Egyesület. Pap Zsolt eresztevényi református lelkész áldása után az ünnepség himnuszaink eléneklésével ért véget.