Az ukrán parlament ugyancsak tegnap részleges katonai mozgósításról szavazott meg törvényt, Moszkvában pedig bejelentették: Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet, ma pedig beszédet intéz a krími népszavazás kapcsán az orosz parlamenthez. Az uniós csúcsvezetők  már vasárnap este jogellenesnek minősítették a krími népszavazást, az EU-országok külügyminiszterei tegnapi brüsszeli tanácskozásukon elfogadták az unió több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit. Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben nyilatkozatot adott ki a NATO, ismételten jogellenesnek minősítve a vasárnapi krími népszavazást. Hét orosz és két krími szakadár, valamint két volt ukrán tisztségviselő ellen rendelt el tegnap vízumkiadási tilalmat és számlabefagyasztást Barack Obama amerikai elnök.
Nem túl nagy meglepetésre a szavazók több mint 96 százaléka támogatta vasárnap, hogy a Krím félsziget ezentúl Oroszországhoz és ne Ukrajnához tartozzon. A kampány rövid volt és heves, szinte csak az orosz álláspontot támogatók jutottak szóhoz, és az ukrán tévék helyett is csak az orosz adókat lehetett fogni a múlt héten. Ezt követően már tegnap összeült a krími parlament, és nyilatkozatában független állammá nyilvánította a területet, majd pár perccel később kérték is felvételüket az Oroszországi Föderációba. Az orosz álláspont nem késlekedett, tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet.
Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa elfogadta a szankciók első lépcsőjéről szóló határozatot, amelynek értelmében több orosz politikai és katonai vezető, illetve krími politikus ellen rendeltek el beutazási tilalmat, és zárolják a bankszámláikat is. Az EU az érintettek listáját lapzártáig nem tette közzé. Eközben Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke szintén döntött az egyes orosz vezetők elleni lépésekről, így ezentúl nem léphet amerikai földre például Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, Valentyina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke vagy Szergej Akszjonov, a Krím jelenlegi vezetője, illetve az amerikai állampolgároknak is tilos lesz ezentúl üzletelniük velük. A szankciók itt valószínűleg még nem állnak meg.

Kijev mozgósít
Kijevben eközben igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az ország további feldarabolásának elejét vegyék. A Verhovna Rada törvényt fogadott el negyvenezer tartalékos mozgósításáról: húszezren a hadseregben fognak szolgálni, míg másik húszezer tartalékos az újonnan felállítandó Nemzeti Gárda kötelékébe fog tartozni. Andrej Parubij, a Nemzetbiztonsági és -védelmi Tanács elnöke a szavazás előtt így beszélt a törvényhozásban: „ami történt, az megszállás, kőkemény agresszió, Oroszország megszállta a Krím és Szevasztopol bizonyos részeit”. Parubijnak elsősorban a keleti megyék, főleg Harkov és Donyeck miatt fájhat a feje, itt voltak ugyanis a hétvégén újabb tüntetések, aminek során több középületet is elfoglaltak az oroszbarát tüntetők.
Ugyanakkor a kijevi kormány teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország által az ukrán válság megoldására tett javaslatokat tegnap, nem sokkal azok közzététele után. Moszkva hajlandó elismerni Ukrajna területi egységét és rögzíteni semleges katonai-politikai státusát, de csak újabb feltételek teljesítése esetén, melyek közül az egyik, hogy Kijev ismerje el a krími népszavazás eredményét. A rendezés érdekében mindenekelőtt egy Ukrajnát Támogató Csoportot hoznának létre olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen. Moszkva feltételei szerint a támogatói csoportnak hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt rendezési megállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.