A vendégforgalomért
Pályázati alapokból elkészült, teljesen megújult az önkormányzat székházának udvarán az egykori gabonás épülete. Restaurált külseje talál a Damokos-kúriához, éppen  mint annak idején. A baj az – tudtuk meg a hivatalban –, hogy eléggé hosszú az út a kezdetektől a végkifejletig. Ottjártunkkor várták ugyanis a gyulafehérvári ellenőrző csoportot, amely megnézi, nem történt-e pénzügyi vétség a 3.13-as pályázat alapján elvégzett munkálatoknál. De még így sincs vége: törvényes kiírás alapján két állást kell meghirdetniük a turisztikai információs iroda működtetéséhez, s még mindig nem biztos, hogy az hatékonyan működni is fog – mondták, mert fel kell majd figyelni rá, igénybe venni szolgáltatásait.
Egy azonban biztos: Csernáton ugyancsak rendelkezik gazdag kínálattal, hiszen messze földön ismeretes az itteni Haszmann Pál Mú­zeum, szobrok és emléktáblák egész sora, Bod Péter emléke, nemkülönben a teljes megújulás előtt álló csernátoni Csonka torony. Az sem elvetendő, tették hozzá, hogy milyen szilvapálinka készül ezen a településen, no meg hogy itt a vendégházak egész sora várja a turistát. A községvezetés gondoskodott arról, hogy az egész települést befogja az ivó- és a szennyvízhálózat, és ne legyen gond sehol az áramfeszültséggel, a telefonnal.
– Van-e remény valamilyen közelebbi pályázati lehetőségre? – kérdeztük Bölöni Dávid polgármestert.
– Most készülünk  pályázni a Leader-programnál parkosítási munkálatainkra, rendezni szeretnénk az eléggé vérszegényen beinduló helyi piacterünket, és közelében megépíteni egy nagyon szükségesnek mutatkozó hídmérleget – részletezte Bölöni Dávid. – Teljesen benne vagyunk a földalapú támogatási rendszer forgatagában, mert fontos a lakosság számára a segítség az akadályok elhárításában, a tulajdonjog rendezésében, az adóhátralékok dolgában.

Tető alatt a Csonka torony
Volt szó arról lapunkban, hogy több mint két éve megkezdték a csernátoni Csonka torony (Ikavár) mentési-restaurálási munkálatait, amely nem kis anyagi megerőltetésbe került. Ezt szándékoznak folytatni, illetve betetőzni az építmény födémrendszerének tervezet szerinti megépítésével. Beszerezték már az ahhoz szükséges faanyagot, s mint megtudtuk, a régészeti kutatások és feltárások folytatását is fontosnak tartanák, hogy napvilágra kerülhessen a föld alatt rejtőzködő többi építmény: a feltételezett másik öregtorony és az zömtornyokat övező várfal is. A községvezetés reménykedik abban, hogy utóbbiakra sikerül pénzt szerezni a művelődési minisztériumtól, mely ennek előtte is segített. A munkát szakemberek által összeállított terv alapján végzik, s a kivitelezést is szakosodott cégre bízták. Nagyon fontosnak tartják a vár környékének rendezését, hiszen közelében a megépített szabadidős hely, strand, az önkormányzat tulajdonában lévő vendégház és kempingtábor. Utóbbinál idén is folytatni akarják a tavaly megkezdett javítási-szépítési munkálatokat, tervük a főépület külső szigetelése. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben sokat emlegetik ezt a látványos Csonka tornyot, idézünk az egyik leghihetőbb szerző, Bordi Zsigmond Loránd régész és történész egyik legfrissebb írásából. A csernátoni Csonka toronyról népdalok és legendák szólnak, magányosan álló alakja pedig Jókai számára nyújtott ihletet. A néphagyomány óriásokkal, óriáskígyóval, vitéz hősökkel népesítette be, de mindezek ellenére a vár Háromszék egyik legkevésbé ismert középkori emlékei közé tartozik.  A déli torony környékén végzett ásatás és tereprendezés nagyon gazdag, cserépedény-töredékekből, szögekből, nyílhegyekből, bronztűből, egy övcsatból álló leletanyagot hozott a felszínre (…), melynek legnagyobb része nem a járószintekből, hanem a fölöttük található, a kincskeresők által kitermelt és szétszórt földből került elő. Ennek ellenére keltezi a torony használatának idejét, és figyelembe véve, hogy az egy későbbi időszakban épült, a vár építése a 13. század második felére tehető. A szerző feltételezi, hogy ehhez a várhoz tartozhatott a ma már csak nevében élő két kis település, Bartafalva és a kisméretű, immár teljesen elpusztult templommal rendelkező Szentkert-Remete.
– Idén mindenképpen fel akarjuk újítani az állat-egészségügyi rendelőt – folytatta Bölöni Dávid –, amelynek tarthatatlan állapotban a tetőszerkezete, elvégeztetjük a legszükségesebb belső felújításokat is. Az iskolánál még adósak vagyunk jó néhány nyílászáró kicserélésével, hasonlóak a gondjaink mind a két működő óvodaépülettel is. A műemlék Farkas-kúria felújítására, melyben szintén oktatási intézet működik, szakosodott céggel tervezetet szándékozunk készíttetni, aminek szintén anyagi vonzata lesz. Nem utolsósorban fontos számunkra, hogy a csatolt falvakban, Albisban és Ikafalván is létrehozzunk két faluházat, ahol a szükséges kiszállások alkalmával az önkormányzatiak fogadni tudják a helybeli lakosságot. Albisban van is egy épület, amelyet ki kell javíttatnunk, Ikafalván pedig fel akarunk újíttatni egy olyan régi épületet, amelynek időközben leégett a tetőszerkezete, de már megvásárolta az önkormányzat.
– Mindkét épülethez megvettük a téglát, s az az elképzelés, hogy az őszre legalább pirosban kész legyen – egészítette ki Fábián Sándor alpolgármester, ikafalvi falufelelős és egyházgondnok. – Ha az elképzelés sikerül, lombhullásra Ikafalván falutalálkozót szervezünk, felkerül a virágcsokor a faluház tetejére, s ha nem lesz semmilyen akadály, a végén fel kellene avatni a ravatalozót is.
A községközpontban – Alsó- és Felső­csernátonban – már túl vannak az uniós kötelezettségnek titulált ravatalozóházak építésén, de hátravan még mind a két csatolt település, Albis és Ikafalva. Már a tavalyi költségvetésből sikerült elkülöníteni erre pénzalapot, s mint mondták, az idén meg akarják kezdeni az építkezést is.

A kultúra fészke
a Sylvester Lajos Községi Könyvtár – derült ki az Ágoston Józseffel folytatott beszélgetésünkből, aki hosszú ideje igazgatja a nagyközség közművelődési életét. Elmondta, hogy jelenleg 14 000 könyvvel rendelkeznek, s azok szakszerűen már a polcokon is sorakoznak.
– Jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk az Ika Egyesülettel, amelynek Mágori István az elnöke. Igen hasznos számunkra hogy az egyesület segít a pályázatok összeállításában, közös programokat tudunk szervezni, állandó látogatóik a könyvtárnak, ahol építő párbeszédek folynak, társasjátékok állnak a kikapcsolódni akarók rendelkezésére. Fo­lyamatban egy olyan pályázat összeállítsa is, amelynek esetleges alapjaiból lehetne életesebbé-élénkebbé tenni a testvértelepüléseinkkel való kapcsolattartást. Négy telt házas író-olvasó találkozót tudunk már a hátunk mögött – mondta Ágoston. – Itt járt Józsa Lajos, Czegő Zoltán és Szávai Géza után Kádár Gyula is. Tervbe vettük egy újabb zenés színpadi mű betanulását. Nóti Károly­ Nyitott ablak című darabjáról van szó. A dalszövegek szerzője Szenes Iván. Mert a kottákra is szükségünk van, éppen azon munkálkodunk, hogy megszerezzük attól a személytől, aki a Fényes-hagyaték gondozója. Egyrészt azért ragaszkodunk ehhez a darabhoz, mert a zeneszerző Fényes Szabolcs nagyváradi volt, Nóti Károly, a magyar kabaré klasszikusa  tasnádi.

Fiatalodott a Pántlikácska
Rendszeresen működik és próbál a férfiak énekkara és nem utolsósorban a Pántlikácska tánccsoport, amelyről Fákó Alpár koreográfusunk hivatott szólni – mondotta Ágoston József. A fiatal és tehetséges Fákó Alpár egy alkalmi esemény kapcsán ismerkedett meg a csernátoniakkal, s most nemcsak táncosként, hanem táncmesterként-koreográfusként is tevékenykedik a Pántlikácska táncegyüttesben.
– Ágoston Józsefék fiatalítani akartak a sok évtizedes múltra visszatekintő Pántlikán – magyarázta Fákó Alpár. – Összegyűjtötték a régi táncosok gyerekeit s a velük egykorú 15–16 éveseket, s egy alkalommal megkértek, hogy ugorjak be egy fellépésükre Szentiván­labor­falván. Nagy ugrás volt, mivel Kézdiről hazaköltöztünk Csernátonba, szívesen tettem. Most már harmadik esztendeje működünk, eleinte jó barátommal, Gere Csabival irányítottuk a csoportot. Jelentősen bővült a repertoárunk, baráti-családias hangulat köti össze a táncosokat, jól érzem magam közöttük. Részletekre nincsen hely, de el kell mondanom, hogy 2012 decemberében önálló műsorral, a régi Pántlika táncosaival közösen felléptünk a csernátoni táncmozgalom negyvenéves hagyománya tiszteletére tartott ünnepségen, s tavaly Szent Andráskor ismét volt egy közös tematikus előadásunk Szellemjárás Csíkban címmel. Most fiatalítani kellett ismét az együttest, felvették a jelenlegi nyolcadikos tanulókat is. Ez a csoport lépett fel március 15-én, nem is tánccal, hanem inkább amolyan térmozgással, amit a rockzene (Kormorán stb.) követelt, de hát át volt itatva jócskán néptáncelemekkel.
Ágoston József elmondta, hogy tevékenységük folytán új baráti kapcsolatokat kötöttek. Több ideje működik ez már a csíkrákosiakkal, s a szórványvidék felé is nyitottak: a csernakeresztúri bukovinai székely együttessel közösen lépnek majd fel a Hunyad Me­gyei Magyar Napok meghívottaiként.