Szenvedélyes beszéddel indokolta Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy miért is törvényes a Krím és Szevasztopol csatlakozása az Orosz Föderációhoz. Amíg a nyugati hatalmak továbbra is arról egyeztetnek, hogy melyik másodvonalbeli orosz politikust ne engedjék be az EU területére, addig Moszkvában már alá is írták a Krím csatlakozásáról szóló államközi szerződést a szövetségi parlament összes képviselőjének jelenlétében.
Putyin keményen odamond
„A Krím az orosz emberek szívében és lelkében mindig is Oroszország része volt” – adta meg a beszéd alaphangját Vlagyimir Putyin tegnap délután a Kreml Szent György Termében tartott beszédében, amit a szövetségi törvényhozás két házának összes képviselője előtt mondott el. A beszéd azonban nemcsak a Krímre összpontosított, hanem hosszasan sorolta Moszkva vélt és valós sérelmeit a nyugati világgal szemben. Putyin beszédét számos alkalommal felállva tapsolták meg a jelenlévők, és sokaknak a könnyeket is törölgetniük kellett a szemük sarkából a 47 percesre nyúló előadás alatt.
Putyin nem fukarkodott a határozott kijelentésekkel. Az elnök kijelentette: Oroszország barátságban akar élni Ukrajnával, és nem tervez katonai beavatkozást. „Ne higgyetek azoknak, akik Oroszországgal fenyegetnek titeket, és azt mondják, hogy újabb régiók követhetik a Krímet. Nem akarjuk Ukrajna megosztását, nincs rá szükségünk” – szólt Putyin az ukránokhoz. Ezzel együtt azonban azt is egyértelművé tette, hogy az orosz kisebbségek érdekében mindig fel fog lépni, ha erre lesz szükség. A történelmi áttekintés után a Nyugatnak is beolvasott: „újra és újra átvertek minket, a hátunk mögött hoztak döntéseket, és csak a kész tényekkel szembesítettek minket. A végén pedig mindig azt mondták nekünk: igazából ez nem is érint benneteket”. Putyin most is arra hivatkozott, hogy Oroszországnak nem hagytak választási lehetőséget: szerinte a Nyugat a „russzofób és neonáci” ukránok támogatásával átlépett egy határt, és Oroszországnak azért kellett közbelépnie, hogy megvédje a krími orosz kisebbséget a kijevi, Nyugat által feltüzelt puccsistáktól. „Ha túl erősen nyomod össze a rugót, akkor erősen fog visszaugrani” – összegezte az orosz lépéseket az elnök.
A krími népszavazásról szólva megerősítette: az szabályos és törvényes volt. A nyugati kritikák kapcsán Putyin keserűen megjegyezte: az Egyesült Államok és szövetségesei nem voltak ilyen finnyásak, amikor Koszovó függetlenségéről, Irak vagy Líbia megtámadásáról volt szó: „nyugati partnereink az Egyesült Államok vezetésével inkább az erő törvényét, és nem a nemzetközi jog előírásait követik”.
Az elnök megerősítette: nincsenek a NATO ellen, de egy olyan katonai szövetséget nem fognak támogatni, amelynek célja Oroszország elszigetelése. A szankciók kapcsán is kemény hangot ütött meg az orosz elnök: „minden okunk megvan azt hinni, hogy Oroszország elszigetelésének hagyománya a mai napig tovább él. (…) Most szankciókkal fenyegetnek minket, de már most is számos korlátozással kell szembenéznünk”. Putyin ezen kívül köszönetet mondott az ukrán katonáknak is, mert nem fulladt vérfürdőbe a krími helyzet.
Háborog, de bizonytalan Európa
A nyugati fővárosokban értelemszerűen nagy felzúdulást keltettek a tegnapi események, hiszen Putyin egy nap alatt megtette mindazt, amitől a nyugati vezetők óva intették. Az Egyesült Államok és az Európai Unió éppen egy nappal korábban jelentette be, hogy különböző vezető orosz tisztviselők ellen utazási korlátozásokat hoz, és a nyugaton lévő vagyonukat is zárolja. Az unió egyébként megosztott a további szankciók mértékével kapcsolatban, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint ezek egyik vesztese Európa lehet, hiszen sokkal több szállal kötődik Oroszországhoz, mint az Egyesült Államok. Erre figyelmeztetett Martonyi János is, aki garanciákat kért arra, hogy a közép-európai tagállamok nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe az esetleges további szankciók esetén sem. A britek ismét keményebb lépéseket akarnak, azonban Németország és Franciaország érdekei mégis lassabb és megfontoltabb haladásra kényszeríthetik az unió vezetőit. Előbbi Oroszország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, utóbbi egyik legnagyobb közelmúltbeli sikere pedig az volt, hogy több milliárd euró értékben tudott hadihajókat eladni Moszkvának.
Az Egyesült Államokban ezzel szemben egyre többen követelik, hogy Barack Obama keményítsen be az oroszokkal szemben. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak nem sok lehetősége van a katonai beavatkozásra, de fontos üzenete lenne egy Lengyelországban és a Balti-térségben megtartott nagy NATO-hadgyakorlatnak. Barack Obama mindenesetre sürgősséggel Európába küldte Joe Biden alelnököt, aki a balti államokba és Lengyelországba látogat, hogy kifejezze támogatását a szövetséges államoknak. Jövő héten pedig Hollandiában tárgyalnak majd a nyugati hatalmak vezetői az ukrán helyzetről.
Kijev tiltakozik
Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el azt a Moszkvában tegnap aláírt orosz–krími államközi megállapodást, amely szerint a Krími Köztársaság és Szevasztopol csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz – közölte a kijevi külügyminisztérium szóvivője. A politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz–ukrán konfliktus – jelentette ki tegnap Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben. A miniszterelnök sürgette, hogy mihamarabb hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével, vagyis üljenek össze azok a nagyhatalmak, amelyek a dokumentumban szavatolták Ukrajna területi épségét a konfliktus további éleződésének elkerülése végett. Az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök a miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatban azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „a múlt századi fasisztákat másolja egy független ország területének annektálásával”
