Ezzel Oroszország megsértette a szomszédos Ukrajna szuverenitását, területi épségét és függetlenségét, és a párbeszéd helyett a politikai, katonai, gazdasági elszigetelődést választotta – olvasható a tárca tegnap kiadott közleményében, amely szerint „ma a Helsinki Egyezmény és az EBESZ Párizsi Chartája által lefektetett, egységes, demarkációs vonalak nélküli Európa megteremtésére irányuló több évtizedes együttműködés és párbeszéd eredményei semmisültek meg”. Bukarest szerint Oroszországnak a nemzetközileg elismert határok megváltoztatását célzó egyoldalú lépése az egész térséget destabilizálhatja, s az EU- és NATO-tag Románia szomszédságában elhúzódó konfliktusokat gerjeszthet, veszélyeztetve Európa biztonságát. A román külügyminisztérium azokat a próbálkozásokat is elfogadhatatlannak és megalapozatlannak tartja, amelyek a krími helyzetet próbálják lemásolni Románia keleti szomszédságában. Bukarest „életbevágónak” tartja, hogy az EU aláírja a társulási és szabad kereskedelmi egyezményt Moldovával és Grúziával, a krími válságot illetően pedig a Kijev és Moszkva közötti párbeszédet látja az egyetlen járható útnak.
Nincs háborús fenyegetés
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal – jelentette ki Traian Băsescu. Az ukrajnai válságot kommentáló államfő szerint ezzel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan „befagyott konfliktus” kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszteren túli Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget. Băsescu aggodalmát fejezte ki, hogy a „második román államra”, Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. Megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést Románia számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz–ukrán vita nyílt hadviselésbe torkolljék. Kijelentette: támogatás híján nem kívánja tovább erőltetni azt az elképzelését, miszerint Románia következő nagy célja a Moldovával való egyesülés legyen – ugyanakkor Moszkva iránti szolgalelkűséggel vádolta a moldovai vezetést, amely parafálta a társulási egyezményt az Európai Unióval, de nem meri egyértelműen elkötelezni magát a Nyugat mellett, nehogy magára haragítsa Oroszországot. Băsescu úgy látja, Románia legfontosabb teendője most az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túl orosz csapatok állomásoznak.
A Krím félsziget nem Koszovó
Nem lehet párhuzamot vonni a Krím félsziget és Koszovó között, ahogyan azt Vladimir Putyin orosz elnök tette – jelentette ki Victor Ponta kormányfő tegnap. Szerinte a két helyzet alapvetően különbözik, és fontos, hogy az EU országai világos álláspontra helyezkedjenek ezzel az európai térséget érintő válsággal szemben, amely ismét hidegháborúhoz vezethet. Hangsúlyozta: mind Ukrajnát, mind a Moldovai Köztársaságot, mind Grúziát támogatni kell európai integrációs törekvéseiben.
Egy kis béremelés
Kihirdette tegnap a polgármesterek béremelésére vonatkozó törvényt Traian Băsescu államelnök. A településvezetők július elsejétől kapnak nagyobb fizetéseket, de nem egyformán: a legkisebb mértékben a nagyvárosok, a legnagyobb arányban a községek elöljáróinak juttatása emelkedik. A megyei önkormányzatok alkalmazottjainak bérei nem módosulnak, a kezdő – hat évnél kevesebb tanítási idővel rendelkező – pedagógusok fizetése azonban tíz százalékkal is emelkedhet. Ugyanez a törvény havi 670 lejes ösztöndíjat biztosít azoknak az állami intézményekben dolgozó rezidens orvosoknak és gyógyszerészeknek, akiknek bruttó fizetése nem haladja meg a 3000 lejt.