Egy nappal azután, hogy Oroszország része lett a Krím, már nem engedték be az ukrán politikusokat a területre, és több ukrán bázist is támadás ért. Orosz érvelés szerint ők csak az idegen hatalom katonáitól akarnak megszabadulni. Moszkva közben nyugdíjemelést és jelentős beruházást ígért a Krímnek.
Áll a bál a félszigeten
Nem engedték be a Krím félszigetre Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettest és Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert tegnap – közölte újságírókkal a kijevi kabinet ülése után a szociálpolitikai miniszter. Ljudmila Denyiszova hozzátette, hogy emiatt haladéktalanul összeül a nemzetbiztonsági és védelmi tanács. A két kormánytag Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására utazott repülőgéppel a Krímbe. Azt a feladatot kapták: segítsék elkerülni, hogy a konfliktus katonai jellegűvé váljon. Szergej Akszjonov, a szakadár köztársaság miniszterelnöke előre jelezte újságíróknak nyilatkozva, hogy nem engedik be a Krím félszigetre a kijevi kormány két tagját. Ugyanakkor a félszigeten szolgáló ukrán katonák nagyon várták a kormánytagok érkezését.
Ukrajna bekeményít
Eközben Kijevben a nacionalista Szabadság párt parlamenti képviselői ököllel kényszerítették az ukrán állami rádió- és televíziótársaság vezetőjét arra, hogy írja alá lemondását. Ihor Mirosnyicsenkóval az élükön három képviselő felkereste irodájában Olekszandr Pantelejmonov igazgatót, és ordítozva kérték számon rajta a kijevi hatalomellenes tüntetésekről az Egyes tévécsatornán közzétett, szerintük elferdített beszámolókat. A tévé vezetőjét belenyomták székébe, papírt tettek elé, és arra kényszerítették, hogy írja alá felmondását. Közben többször meg is ütötték. A történtekről videofelvételt készítettek, és közzétették az interneten. A kedd este történt incidenst élesen elítélte Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök, aki kijelentette: egy európai integrációra törekvő, demokratikus társadalomban elfogadhatatlan, hogy parlamenti képviselők erőszakkal oldják meg a kádercseréket.
Tegnap azt is bejelentették, Ukrajna úgy döntött, hogy vízumkötelezettséget ír elő a beutazó oroszok számára, és kéri az ENSZ-től, hogy nyilvánítsa demilitarizált övezetté a Krím területét, és hozzon intézkedéseket, hogy az orosz erők elhagyják a félszigetet.
Egy harmadik intézkedésként bejelentette: Ukrajna kilép a Független Államok Közösségéből, amely több volt szovjet köztársaság együttműködési szervezete Oroszország dominanciájával.
Egymásra mutogatnak a nagyhatalmak
Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit – hangoztatta tegnap az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint a nyugati államok azzal szegték meg kötelezettségeiket, hogy szemet hunytak a „kijevi államcsíny” felett, és egyben aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához. Moszkva emlékeztetett, hogy a budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia „az Ukrajna függetlenségével járó jogok” biztosítását vállalta. Az orosz külügyi tárca kérdések formájában felhánytorgatta, hogy „a kijevi zavargások idején” az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg az akkori ukrán vezetést, amit Moszkva „gazdasági kényszerítésnek” tart.
Moszkva jólétet ígér
Az orosz államfő utasította a kormányt, hogy rövid időn belül emeljék az oroszországi szintre a krímiek nyugdíját – hangzott el az orosz kormány tegnapi ülésén. Vlagyimir Putyin a munkaügyi és szociális miniszterhez fordulva közölte, hogy „minden orosz állampolgárnak biztosítani kell az egyenlő feltételeket”.
Az orosz gazdasági minisztérium becslése szerint a krími infrastruktúra fejlesztésére összesen ötmilliárd dollárt költhet Oroszország. Ebből az összegből 2,8 milliárd dollár kifejezetten a régió infrastruktúrájának újjáépítésére kell, és nagyjából egymilliárd dollárból építenek újjá „rekreációs épületeket”. Alekszej Lihacsov orosz gazdasági miniszterhelyettes szerint a befektetésnek nem kell szükségszerűen az orosz szövetségi költségvetésből jönnie, mert valószínűleg orosz cégek is nagy érdeklődést mutatnak majd a krími infrastrukturális beruházások iránt. A gazdasági miniszterhelyettes szerint az ötmilliárd dolláros fejlesztésen túl az orosz költségvetés várhatóan finanszírozza a krími költségvetés havi 70–80 millió dolláros hiányát is. Ez egészen addig tarthat, míg a régió „el nem kezd pénzt termelni”.
