Az előkészületben levő új ukrán nyelvtörvény jelentős mértékben szűkítené a kisebbségek nyelvi jogait, mert a jelenlegi tízről harminc százalékra emelné a kisebbségi nyelvek használhatóságának küszöbét, s a magyar tannyelvű oktatást az állam anyagi lehetőségeitől tenné függővé – jelentette ki Gajdos István, az ukrán parlament képviselője.
A magyar honatya, aki egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, elmondta: a nyelvtörvény tervezetében nem szerepel annak elismerése, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga a nyelvek szabad használata a magán- és a közéletben, ami egyenesen ellentétes a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának preambulumával.
Roppant aggasztónak tartja továbbá, hogy a tervezet szerint csak községek, nagyközségek és városok szintjén lehetne használni a regionális nyelveket, megyei szinten már nem, ráadásul a jelenleg érvényes tízről harminc százalékra emelné azt a küszöböt, amely lehetővé tenné ezt. Szerinte ez teljességgel elfogadhatatlan, de – vélekedése szerint – még így sem biztos, hogy a kisebbségek élni tudnak nyelvi jogaikkal ott, ahol számarányuk eléri a harminc százalékot, mert a jogszabály ezt túl bonyolult eljáráshoz kötné. Például minden egyes település esetében külön döntést kellene hoznia a megyei tanácsnak (közgyűlésnek), majd a parlamentnek a kisebbségi nyelvhasználat ügyében – emlékeztetett a politikus.
Gajdos kiemelte: komoly veszély fenyeget az anyanyelvű oktatást illetően is, mert a tervezetben óriási csapdát rejtettek el. A törvény ugyanis csak azt írná elő az állam számára, hogy az anyanyelvet, így a magyart oktassák kötelezően, a többi tantárgyat pedig csak akkor tanítanák anyanyelven, ha az államnak lenne rá lehetősége – mutatott rá. Hozzátette: amennyiben a hivatalnokok úgy ítélnék meg, hogy nincs rá pénz az államkincstárban, nem indítanának magyar osztályt, ez pedig ellentétes az ukrán alkotmánnyal, amely szavatolja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot.
Emellett a tervezet a harmincszázalékos küszöbhöz kötné azt, hogy mely településeken működhetnének állami vagy önkormányzati fenntartású magyar tannyelvű iskolák – emlékeztetett. Vagyis ott, ahol a magyarok aránya nem éri el ezt az arányt – jegyezte meg –, nem lehetne ilyen tanintézet, tehát megszűnnének a magyar iskolák Ungváron, Munkácson és más kárpátaljai városokban.
Gajdos azt is elmondta, hogy a nyelvtörvényt előkészítő bizottság következő üléséig Tóth Mihály kisebbségjogi szakértővel közösen írásba foglalnak minden általuk kifogásolt részletet, és javaslatot tesznek a problémák orvoslására, megpróbálva bevinni a tervezetbe a jelenleg hatályos törvényből mindazt, ami a kárpátaljai magyarok érdekeit szolgálja.
