Az ukrajnai válság, a Krím félsziget orosz bekebelezése vet árnyékot a tegnap Hágában megkezdődött kétnapos nemzetközi atom-csúcstalálkozóra, amelynek eredetileg kitűzött fő témája az, hogy miként lehet a leghatékonyabban megakadályozni nukleáris anyagok és eszközök terroristák, bűnözők kezébe kerülését.
A rendezvényen 53 ország és négy nemzetközi szervezet képviselteti magát, az országok részben állam-, illetve kormányfői szinten. Magyarországot Martonyi János külügyminiszter, Romániát Traian Băsescu államfő képviseli. Hágában tartózkodik Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök – ők már külön kétoldalú megbeszélést is folytattak egymással –, valamint David Cameron brit miniszterelnök, aki újságíróknak nyilatkozva leszögezte: most már biztos, hogy idén nem lesz G8-as csúcstalálkozó Oroszországban. A világ hét vezető ipari hatalma (G7) a Krím annektálása miatt zárkózik el attól, hogy a csoportosulás eddigi nyolcadik résztvevője, Oroszország G8-as formátumban csúcstalálkozót szervezzen számukra idén Szocsiban. Amerikai álláspont szerint nem adottak az alapok a G7-országok számára az Oroszországgal való együttműködéshez mindaddig, amíg Moszkva megsérti a nemzetközi jogot. A résztvevők ma fejezik be hágai tanácskozásukat. Az eredetileg kidolgozott napirend azonban – ha nem is a hivatalos programpontok szintjén, az érdeklődés súlypontját illetően mindenképpen – módosult, és szinte minden előzetes nyilatkozat az ukrajnai fejleményekről szólt. Traian Băsescu – még Bukarestből való elindulása előtt – arról beszélt, hogy az orosz magatartás miatt az új helyzethez kellene igazítani, át kellene csoportosítani a NATO rendelkezésére álló katonai erőforrásokat.
A Hágába való megérkezés után nem csupán Barack Obama és Hszi Csin-ping tartott külön kétoldalú találkozót, hanem számos más vezető is. Így például Abe Sindzó japán és Matteo Renzi olasz miniszterelnök, akik a megbeszélés után közölték, hogy együtt fognak működni a Krím orosz bekebelezése ügyében. Hogy miben áll közelebbről ez az együttműködés, nem részletezték. A japán kormányfő Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel is tárgyalt – Kazahsztán kulcsszerepet játszik a Moszkva által összefogni kívánt eurázsiai együttműködésben –, és japán tisztségviselők szerint ígéretet tett arra, hogy Japán közreműködik a közép-ázsiai ország mezőgazdaságának fejlesztésében.
Pak Gun Hje dél-koreai elnök a megnyitón felszólította a nemzetközi közösséget, tegyen erőfeszítéseket az észak-koreai atomfegyverkezési program megállítása érdekében. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár – nyilvánvalóan érzékelve, hogy az ukrajnai válság óhatatlanul elvon valamelyes figyelmet a globális nukleáris biztonság kérdésköréről – megnyitóbeszédében figyelmeztetett: nagy baj lenne, ha az Ukrajnával kapcsolatos események nyomán megerősödne egyes országokban az atomfegyver megszerzésének a vágya. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az atomhatalmak által a nem atomhatalmak számára nyújtott biztonsági garanciáknak eleget kell tenni. A világszervezet vezetője ezzel arra utalt, hogy a Szovjetunió széthullása után Ukrajna úgy egyezett bele a területén található nukleáris fegyverek Oroszországba történő átszállításához – vagyis mondott le az atomhatalmi pozícióról –, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az 1994-es budapesti memorandumban garantálta Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi épségét.
