Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a római kori Pannóniából származó, páratlan ezüsttárgy-együttes, a Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tegnap.
Magyarország „családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada – közölte a kormányfő, aki kalandos történetnek nevezte a visszavásárlást. Az ezt célzó tárgyalásoknak két „főszereplője” volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a Seuso-kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik. Baán László történelmi pillanatként jellemezte az ezüstkincsek visszaszerzését. Hozzátette: a tizennégy darabos tárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál. Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után a főigazgató közölte: idő kérdése lehet, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra.
A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római ötvösremek-együttes. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt, és aki vagy akinek örökösei vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4–5. század fordulóján. Az együttes a 4. században készült, összesen 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. A magyar állam most hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs elrejtéséhez használt rézüstöt. A tárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby’s aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak. A Magyar Régész Szövetség elnöke, Lassányi Gábor üdvözölte a Seuso-kincs részleges hazakerülését, amelyet fontos lépésnek nevezett a teljes leletegyüttes visszaszerzése felé.